Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Koronavírusos tünetekkel is a szalag mellé állítják a húsüzemi munkásokat az USA-ban

Az Amerikai Egyesült Államok több húsüzemében is arra kényszerítik a munkásokat, hogy akár koronavírusos tünetekkel is járjanak be munkahelyükre, különben azt kockáztatják, hogy kirúgják őket – írja a Jacobin.

Azt már hónapok óta tudjuk, hogy a húsüzemek, és általánosságban az élelmiszeripar, az ételgyárak optimális helyszínek a járvány terjedésének, azonban az amerikai munkáltatók gyakorlata különösen veszélyessé teszi.

A lap bemutatja az üzemekben működő rendszert, ami úgy néz ki, hogy a munkások pontokat „gyűjtenek”: akkor kapnak ilyeneket, ha nem jelennek meg a munkában, és bizonyos számú pont összegyűjtése után kirúgják őket, az összegyűjtött pontokat pedig nagyon nehéz törölni. A különböző húsgyárakban eltérő mennyiségű, 6-14 pontnak kell összegyűlnie egy munkás kirúgásához.

Noha a gyárak szóvivői és tulajdonosai egytől egyig, váltig állítják, hogy nem írnak pontokat azon munkásoknak, akik koronavírus-fertőzés (vagy más betegség) miatt nem mennek be dolgozni, a lap által megszólaltatott szakértők és munkások mást állítanak.

Nem is azért, mert papíron ne engednék betegszabadságra a fertőzötteket, hanem mert adminisztratív eszközökkel akadályozzák meg, hogy a munkások elismertessék a foglalkoztatóval jogos igényüket az eltávozásra, és a nehéz, átláthatatlan procedúrák miatt féltik is a munkájukat. Jelentős részben vannak a húsipari munkások között kisebbségi, latin-amerikai származású munkások, akiknek az érdekérvényesítő képességük már társadalmi helyzetüktől fogva is csekélyebb, amit a gyárosok ki is használnak.

Egy latin-amerikaiak jogvédelmét és érdekképviseletét ellátó szervezet, a League of Unit­ed Latin Amer­i­can Cit­i­zens of Iowa politikai igazgatója, Joe Henry elmondta,

„a vállalatokat öreg, fehér fickók vezetik, akik a berendezés részeként tekintenek a munkásokra. Más bőrszínű és nyelvű emberekként látják őket, akiket állatokként kezelhetnek.”

A munkáltatók ezt természetesen cáfolják. Ugyanakkor a munkások helyzetét az is nagyban nehezítik az olyan gyakorlatok, mint amilyet a JBS háromezer főt foglalkoztató Greeley-i gyárában alkalmaznak, ahol egyébként eddig hat munkás halt bele a betegségbe: ennek jegyében a beteg munkásnak orvosi igazolást kell szereznie arról, hogy COVID-fertőzött, majd egy csak angol nyelven elérhető forródróton kell jelezniük. Ebben az esetben tudják töröltetni már korábban megszerzett rosszpontjukat, így sokan az eljárás nehézkessége miatt inkább addig dolgoznak, ameddig tudnak. Ráadásul a munkáltatók erre ösztönzik is a munkásokat – akik közül sokan anyagi okokból sem tudnak betegszabadságra menni.

Noha a pontrendszert több üzem is felfüggesztette néhány hónapra az év első felében, a húspiac újraéledésével visszahozták, ugyanis a jelenlegi kereslet mellett nagy szükségük van a munkaerőre. Egy tolmács segítségével megszólaló munkás nemes egyszerűséggel úgy nyilatkozott a helyzetről, hogy

„ha látják, hogy tudsz járni, azt mondják, folytasd a munkát. Ha látják, hogy nem tudsz megállni a lábadon, hazaküldenek.”

A HEAL Food Alliance, az élelmiszeripari munkások érdekképviseletét ellátó szervezet alapítója, Jose Oliva elmondta,

„[a húsipar] valószínűleg a koronavírus jobb terjesztői közé tartozik. Egy világjárvány közepén katasztrofális pontrendszert működtetni.”

Ehhez az is hozzájárul, hogy a munkásoknak akkor is be kell menniük dolgozni, ha tüneteik vannak, de még várják a teszteredményeket – már azok közül, akik el tudnak menni teszteltetni.

A húsüzemekben, valamint a jellemzően szegény, külföldi munkásokat foglalkoztató élelmiszeriparban Európában is láthattuk, hogyan szaladt végig villámgyorsan a koronavírus egy-egy üzemen. Az ilyen helyeken dolgozó embereket Németországban például nem csak az veszélyeztette, hogy sokan dolgoznak összezárva a gyárakban, de a szűkös és zsúfolt tömegszállások is ideális környezetet teremtettek a vírus terjedéséhez.