Augusztus 30-án rekordot döntöttünk Magyarországon: 292 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban. A megelőző napokban ráadásul nagy ugrásokkal növekedett az esetszám, augusztus 28-án 132 új fertőzött volt, 29-én 158, erről szökött fel 292-re.

Az utolsó csúcs április 10-én volt, amikor 210 új fertőzöttet regisztráltak. Emlékezetes, hogy az akkori rekordot a Pesti úti idősotthonban kialakult járványgóc okozta, amely aztán fontos elemét képezte a kormány Karácsony Gergely és önkormányzata ellen folytatott kampányának. Az is figyelemreméltó, hogy akkor kijárási korlátozás és számos egyéb olyan járványügyi intézkedés volt érvényben, amilyeneket most, amikor az eddigi legdurvább a magyarországi koronahelyzet, még csak nem is fontolgat a kormány.

Ehelyett most a személyes felelősség fontossága és a külföldről „behurcolás” visszaszorítása az, amit lépten-nyomon hangsúlyoznak a kormánytagok. A tanévkezdéssel kapcsolatban Kásler Miklós miniszter és a koronavirus.gov.hu oldal is a szűlők és a tanárok szerepéről beszél („a közelgő tanévkezdés miatt fontos tudatosítani, hogy most a járványhelyzet miatt fokozott a szülők és a tanárok felelőssége”), Müller Cecília szerint pedig „megnőtt az egyéni felelősség a járvány elleni védekezésben”, és továbbra is be kell tartani „az alapvető higiénés szabályokat”.

De talán a legjobb hivatalos tanács, amely a kormányzati tájékoztató oldalon szerepel, hogy „az együtt szórakozó fiatalokat kérjük, hogy ne igyanak közös üvegből”. Oké, rendben, így már biztos nem fog az eddigi ütemben terjedni a fertőzés!

A személyes felelősség hangsúlyozásában talán az a legvisszásabb, hogy kik is azok, akik látványosan nem követik ezeket az ajánlásokat. A „kisebb kerti partikon”, valójában több mint száz fő részvételével zajló rendezvényen vendégeskedő kormánytagok, a Törökországban nyaraló államtitkár, az Adrián nyaraló (bocsánat, dolgozó) miniszter és az állítólag Horvátországban pihenő miniszterelnök mind fittyet hányt az általuk hangoztatott megelőzési módszerekre. És persze ott van maga Müller Cecília, aki augusztus 18-án zárt térben, szájmaszk nélkül, a képek tanúsága szerint sűrű kézfogások közepette vette át a Szent István-díjat a népegészségügy érdekében végzett munkájáért. Hogy is vannak azok az alapvető higiénés szabályok?

Az egyetlen konkrét védekező intézkedés, amelyet a kormány meghozott, az a határok szeptember elsejével kezdődő lezárása, mivel a kormány a virológusok véleménye alapján úgy látja, a behurcolás a legnagyobb veszély. Ezzel kapcsolatban is felmerül néhány kérdés.

Ha jelenleg valóban ez a legveszélyesebb, akkor miért nem érdekli a felelős hatóságokat, ha igazoltan fertőzött magyar tér haza a nyaralásból? Miért teszi azáltal még nehezebbé a kormány a külföldről „behurcolt” esetek kiszűrését, hogy szeptembertől nem biztosít ingyenes tesztet a hazatérőknek? És mégis mitől elfogadható az, hogy a sporteseményekre beutazás külön elbírálás alá esik?

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa szerint a Magyarországon újonnan regisztrált fertőzöttek többsége buliban, esküvőn vagy valamilyen zárt térben tartott rendezvényen kapta el a koronavírust – önmagában ez a kijelentés megkérdőjelezi annak megalapozottságát, hogy jelenleg a külföldről behurcolás a legveszélyesebb tényező.

Tehát a határlezárás önmagában biztos nem lesz elegendő a vírus terjedésének megfékezéséhez, a felelős viselkedés egyéneken történő számonkérése pedig addig a pontig, amíg nyitva vannak a vendéglátóhelyek, a fürdők, a színházak és a mozik, nincs korlátozva az, hogy hány személy tartózkodhat egyszerre a boltokban, nincs rendesen ellenőrizve a szájmaszk hordása, egyszerűen nevetséges.

Miért követnék ezeket a javaslatokat az emberek, ha egyszer azok se teszik ezt meg, akik ezt kérik tőlük?

Mindezzel nem azt állítom, hogy ugyanolyan korlátozó intézkedéseket kellene bevezetni, mint márciusban. Egyrészt lehetséges, hogy – főleg a tavaszi esetszámokat figyelembe véve – lehettek volna már akkor is kevésbé szigorúak a korlátozások, másrészt bizonyos tényezők megváltoztak azóta. Ezek közül a két legfontosabb, hogy most kevesebben halnak bele a fertőzésbe (Müller Cecília szerint valószínűleg azért, mert most leginkább a fiatalok körében terjed a vírus), és egyre több tesztet végeznek, ami részben okozhatja a regisztrált esetek számának növekedését.

Addig pedig végképp nem támogatható a tavaszihoz hasonló korlátozások bevezetése, amíg a kormány nem hajlandó valódi, hatékony – és nem egyszeri – szociális támogatásban gondolkodni, hiszen ennek hiányában számos vendéglátóhely és kulturális intézmény lehúzhatná a rolót, nem beszélve az ebben az esetben minden bizonnyal ismét megszaporodó számú munkanélküliről, a távoktatás terhében megrokkanó szülőkről és pedagógusokról, az utolsó tartalékaikat felélő családokról.

De azt azért lássuk be: a körülmények egyszerűen nem igazolják a kormány hozzáállásában beállt különbséget. Mi változott március óta?

Fontos tényező lehet, hogy a vártnál nagyobb mértékben esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben. Az előző negyedévhez mérten 14,5 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene, mind az éves, mint a negyedéves index történelmi rekordot jelent, amióta ugyanis a magyar gazdaság teljesítményét negyedéves frekvencián mérik, sosem zuhant ekkorát a teljesítménye. Emellett az államháztartási hiány is korábban sosem látott mértékűre nőtt.

Ennek a helyzetnek a súlyosbodását egy újabb karanténidőszakkal nyilván nem szívesen kockáztatnák Orbánék, emellett viszont valószínűleg a kormány legnagyobb szövetségesei és kedvezményezettei, a nagyvállalatok bevételének se tenne jót a tavaszi helyzet megismétlése. Bár azt azért érdemes kiemelni, hogy a multik túlélésére a kormány kifejezetten ügyelt a korlátozások ideje alatt is.

A másik lehetséges magyarázatot a társadalom megváltozott hozzáállásában kereshetjük: míg a Magyar Nemzet március 14-én még arról írt, hogy az emberek túlnyomó többsége támogatja a rendkívüli intézkedéseket (a támogatottság aránya 95 és 85 százalék körül mozgott a lap szerint), addig mára már közel sem ez a helyzet. Jakab Ferenc virológus szerint Magyarországon is egyre nő a járványtagadók tábora: egyre többen vannak, akik azt gondolják, feleslegesek az óvintézkedések, és azt, hogy eddig kevés volt a beteg, nem a felelős magatartással magyarázzák, hanem azzal, hogy valójában nincs is járvány. De nemzetközi szinten is ez a trend erősödik, gondoljunk csak a szombati többezres tüntetésekre Berlinben és Londonban, ahol a korlátozó intézkedések ellen tiltakoztak.

Tehát röviden: a határlezárásnál komolyabb védekező intézkedések bevezetése se gazdasági, se politikai szempontból nem érné meg a kormánynak.

És bár a fent vázolt okok miatt egyelőre még abban az esetben se tűnne kivitelezhetőnek a tavaszihoz hasonló rendkívüli állapot bevezetése, ha a kormányt amúgy valóban érdekelné az állampolgárok egészsége és biztonsága, de a szinte semminél azért valószínűleg lehetne többet tenni. Meglátjuk, változik-e választott vezetőink hozzáállása, ha a fertőzés terjedése az elmúlt napok trendjét követi a közeljövőben is – vagy már úgy döntöttek, hogy bevállalják a járulékos emberi erőforrás veszteséget.