Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Lukasenka Putyin segítségére számít, de a nép úgy tűnik, ellene van

Alekszandr Lukasenka fehérorosz diktátor ellen az elmúlt napokban soha nem látott méretű tüntetéshullám bontakozott ki, miután nyíltan elcsalta a választásokat.

Az ország számos városában tartanak napok óta tüntetéseket, hol hevesebb, hol alacsonyabb intenzitású rendőri erőszaktól kísérve, ami pedig talán ennél is veszélyesebb a belarusz vezetőre nézve, hogy a nagyobb ipari üzemek közül is sokban sztrájkba lépett a munkásság – az elmúlt napok történéseiről részletesen beszámoltunk a Mércén.

A mai nap eseményeit pedig az alábbi folyamban követjük percről percre.

Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Budapest, Minszk Köszönjük, hogy ma is velünk tartottatok a mai napra zárjuk percről percre közvetítésünket, de érdemes holnap is figyelni a Mércét, mert minden bizonnyal lesz miről beszámolnunk a nap folyamán.

A várakozások szerint Lukasenka elnök egyfajta „békemenetet” szervez Minszkbe vasárnapra, a Novaja Gazéta több forrásból is arról értesült, hogy különböző vidéki üzemek munkásságát, valamint a közszolgáltatások dolgozóit berendelték, hogy részt vegyenek a felvonuláson, kérdéses, mekkora lesz a hajlandóság a részvételre, és legfőképp, hogy a kormányzat által szervezett megmozduláson mennyire fognak az elnök kedvében járni a résztvevők.

Ahogy az is kérdéses, mennyire fogja tudni követni a közmédia az eseményeket: a nap folyamán a szervezet számos munkatársa csatlakozott az állami tévé székháza elé szervezett tüntetéshez, mondván megunták a hazudozást, ahogy hétfőtől kezdve a dolgozók egy része sztrájkot is kilátásba helyezett.

A rohamrendőrség pedig elbarikádozta az épületet.

 

 

Reméljük hasznosnak találtátok mai közvetítésünket. Amennyiben így van, ha tehetitek támogassatok minket, hogy tovább tudjuk folytatni munkánkat, amennyiben pedig úgy érzitek, csinálhatnánk jobban is, akkor azért is támogathattok, hogy fejlődni tudjunk.

Köszönjük hogy velünk tartottatok, kattintsatok ránk holnap is!

Minszk A minszki Puskin téren jelenleg is több ezren tüntetnek a Novaja Gazéta tudósítása szerint. Itt öltek meg a hatóságok egy fegyvertelen tüntetőt, az emlékére virágokból emeltek gúlát a tiltakozók, az arra járó autósok szimpátiájuk kifejezéseképp tülkölnek és túráztatják a motort.

 

Minszk A Belteleradiokompanii harminc munkatársa írta alá a sztrájkköveteléseiket tartalmazó dokumentumot, szándékuk szerint amennyiben a kormány nem teljesíti követeléseiket, augusztus 17-től leteszik a munkát.

A belarusz újságírók szövetsége szerint a követelések a következők:

  • nyilvánítsák érvénytelennek az augusztus 9-i választásokat,
  • a Belarusz Választási Bizottság elnöke, Lidija Eromsina mondjon le,
  • állítsák igazságszolgáltatás elé a békés tüntetők elleni erőszakot elkövető személyeket,
  • engedjék szabadon a politikai foglyokat,
  • töröljék el a cenzúrát az állami médiában.

Minszk Nagy ma a forgalom a belarusz köztévé épülete körül, járt ma bent Lukasenka elnök tanácsadója, valamint Marija Kolesznyikova korábbi ellenzéki elnökjelölt is, mindkettejüket több száz fős tömeg fogadta, utóbbit lelkesen, előbbit kevésbé.

Végül pedig az OMON különleges rendfenntartók is megérkeztek az épületbe, akik a kapuk mögött alakítottak ki védállást, amennyire az üvegfalon keresztül meg lehet ítélni.

 

A Novaja Gazéta helyszíni tudósítóját pedig azzal fenyegették meg kedélyesen az OMON tagjai, hogy ha gondolja, eláshatják a Minszk-környéki erdőkben, szóval a Lukasenka elnököt védő karhatalmisták továbbra is elég biztosnak tűnnek a dolgukban.

Az ONT állami tévécsatorna pedig elsőként számolt be az elnök elleni tiltakozási hullámról (igaz, jónéhány nappal megkésve) egy rövid szpotban, amiben többek között az „Уходи” felirat is feltűnt, mely esetünkben leginkább azt jelenti, hogy „takarodj”.

Ennek meg is lett a gyümölcse, a hírblokk után ugyanis nem sokkal beszüntették a tévé adását.

Minszk Lukasenka fehérorosz elnök az állami rádión keresztül fenyegette meg a népet. Véleménye szerint a munkás az legyen munkás, aki nem politizál, és amint kimegy a térre politizálni, onnantól kezdve nem munkás többé – megteheti ugyan, azonban onnantól kezdve nincs helye az adott üzemben, amit nehéz másképp értelmezni, mint hogy kirúgással fenyegeti a tiltakozókat.

Szavait nyomatékosítva kifejtette, hogy az MTZ, MAZ és BelAZ gyárakban is rendelkezésre áll a többlet személyzet, akikkel feltöltik a kirúgottak munkahelyeit.

Az elnök szintén kevésbé burkoltan fejtette ki, hogy a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés során megállapodtak abban, hogy az orosz állam, amennyiben Lukasenkáék kérik, „átfogó segítséget nyújt a Fehérorosz Köztársaság biztonsága érdekében”.

Ez utóbbit pedig nehéz másképp értelmezni, minthogy amennyiben Lukasenka kéri, bevonul az ország területére az orosz hadsereg, vagy egyéb fegyveres erő. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy ezt az orosz elnök is komolyan gondolta, mindazonáltal a tiltakozók nyílt fenyegetésére kitűnő eszköz.

Breszt, gomel, Vityebszk Az elmúlt napokhoz hasonlóan ma is több ezer ember özönlött Breszt nagyváros utcáira, ahogy arról az alábbi felvétel is tanúskodik:

Vityevszkben, a koronavírus-járvány által egyik leginkább érintett városban pedig az orvosok vonultak fel:

Gomelben is számosan gyűltek össze a helyi kormányhivatal előtt, hogy Lukasenka ellen tiltakozzanak, és a politikai foglyok szabadon bocsátását, valamint megafon segítségével kényelmetlen kérdéseket intézzenek a hatóságok felé:

A résztvevők Alekszandr Vihor, őrizetbe vétel után gyanús körülmények között elhunyt tüntetővel, valamint más fogvatartottakkal kapcsolatban érdeklődtek a hatóságoknál.

Gomelben hét óra előtt nem sokkal szabadon engedték az összes, korábban letartóztatott tüntetőt.

Minszk Az Euroradio tette közzé a felvételt, melyen látszik, hogy a belarusz fővárosban hogyan ölt meg a rohamrendőrség egy tüntetőt.

A felvételen látszik, hogy Alekszandr Tarajkovszkij, a meggyilkolt tüntető kezében nem volt semmiféle gránát, ahogy a hatalom állította, a feltartott kezű, fehér pólót viselő férfival szemben álló rendőrsorfalban azonban valakinek elsült a fegyvere.

 

A felvétel napvilágra kerülése vélhetően tovább fogja szítani az indulatokat, a mai nap során orosz lapok szerint 5-20 ezer ember vett részt a meggyilkolt tüntető emlékére, a rendőri brutalitás ellen szervezett tüntetésen.

Mi pedig innentől életkorkapuval folytatjuk közvetítésünket.

Minszk

A Minszki Traktorgyár igazgatója kiállt a dolgozók elé, és elismerte Lukasenka vereségét

 

Az igazgató elmondta, ő maga a jelenlegi elnökre szavazott, azonban Lukasenka veszített. Korábban Lukasenka megígérte, hogy ellátogat az üzembe és válaszol a dolgozók kérdéseire, ez azonban a mai napig várat magára.

A Lukasenka elleni, napok óta tartó tiltakozási hullámnak nagy hangsúlyt adott, hogy a fehérorosz ipar számos, igen fontos vállalata, mint a traktorgyár, az autógyár és a motorgyár, valamint több más fontos üzem munkássága is a tiltakozók oldalára állt.

Breszt, Minszk Franak Viacorka újságíró megfigyelései szerint a szerb hadsereg speciális erőinek katonái is részt vettek a Minszkben folytatott műveletekben és a tüntetők elleni erőszakban.

Az újságíró szerint Bresztben is láttak szerb katonákat, a mai nap folyamán.

A Lukasenka és Vucic közötti együttműködés nem újkeletű, a választások előtt nagy nyilvánosságot kapott az állami médiában, hogy a választások utánra személyes találkozót beszéltek meg egymással az elnökök.

 

Minszk, Moszkva A Meduza orosz ellenzéki hírportál a Bloomberg értesüléseire hivatkozva azt írja, hogy Lukasenka belarusz elnök emberei az Oroszországba menekülés lehetőségeiről is tárgyaltak a Kremlhez köthető emberekkel.

A Bloomberg két, az országok háttéremberei közötti beszélgetésekre rálátó moszkvai forrásra hivatkozva közölte az információt, azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen csatornákon zajlottak a megbeszélések.

Az amerikai lap is felhívja a figyelmet arra, ami az orosz sajtó péntek-szombati cikkeinek hangvételéből is kiderül, hogy a széles körű tiltakozások hatására Moszkva valószínűleg már nem tartja hasznos partnernek a bukás szélén egyensúlyozó belarusz elnököt.

Mindazonáltal Lukasenka a kormánya vezetőivel folytatott találkozón ma elmondta, hogy

„először is, még mindig életben vagyok, és nem külföldön tartózkodom, ahogy azt egyesek mondják; miszerint az elnök elhagyta az országot és külföldön van.”

Az EB szomszédságpolitikai és bővítési biztosa, Várhelyi Olivér a Szabad Európa Rádiónak beszélt arról, hogy készen áll arra, hogy a helyszínen tájékozódjon a Belarusz helyzetről. Ott vizsgálná, hogy hogyan kezelte a vezetés az augusztus 9-i választás utáni ellenzéki tüntetéseket és a voksolás tisztaságát is, amit szerinte nem lehet szabadnak és tisztességesnek nevezni:

 „A választást nem lehet szabadnak és tisztességesnek nevezni. El kell mennünk oda, és a helyszínen tájékozódni. Természetesen nagy a valószínűsége annak, hogy meg kell ismételni a választást”

Eddig egyetlen magasrangú uniós politikus sem tette tiszteletét Belaruszban, bár egy európai parlamenti delegációt már küldtek az országba, Robert Biedron vezetésével, azonban őket nem engedték be.

Azt már tudni lehet, hogy ugyan hivatalosan még nem szólítottak fel a választások megismétlésére, annak eredményét az EU nem fogadja el, sőt olyan szankciókat készít elő az országgal szemben, mint a vízumok felfüggesztése és számlák befagyasztása, ezek várhatóan a hónap végén lépnek majd életbe. (Ennek egyedüli ellenzője egyébként a magyar külügyminiszter volt.)

Várhelyi elmondta azt is, még előzetes egyeztetéseket kell folytatnia az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Josep Borellal, de utazási szándékát már az EU biztonsági tanácsának tegnapi ülésén kifejezte. Ezzel együtt arról is beszélt, hogy folyamatos kapcsolatban áll a Lukasenka kormány képviselőivel, akiknek azt üzente:

„Meg kell próbálnunk egy olyan helyzetet teremteni, ami át tudja hidalni a kormány és az ellenzék közti nézeteltéréseket, és amiben a választások értelmezése és az azt követő teendők tekintetében is közös nevezőre tudnak jutni.”

Várhelyi Olivért a Fidesz jelöltjeként választották meg Ursula von der Leyen bizottságának tagjává, miután az első jelöltet, Trócsányi Lászlót összeférhetetlenség miatt alkalmatlannak találták vezetői pozíció betöltésére.

(via hvg)

Minszk, Moszkva Ahogy azt a bevezetőben is olvashatjátok, Lukasenka úgy tűnik, behívná az oroszokat, az alábbi videóban pedig elmondja, miért is tenne így.

 

Lukasenka és Putyin szombat délután beszéltek telefonon, melynek keretében megvitatták a belarusz politikai helyzetet. A hívás során a fehérorosz elnök tájékoztatta orosz kollégáját arról, hogy véleménye szerint a tüntetések a két ország között fennálló partneri viszonyt fenyegetik.

Az elnökök ugyanakkor bíznak abban, hogy a kényes helyzet hamarosan megoldódik, és nem járnak sikerrel az erők, melyek a két ország közötti gyümölcsöző együttműködést veszélyeztetik.

Minszk A Belavia nemzeti légitársaság és a minszki repülőtér dolgozói is csatlakoztak az országszerte zajló demonstrációhoz.

 

Az ország az elmúlt napokban szigorított a határellenőrzésen, külföldi újságírókat például nem engednek be az országba (egyelőre). Kelet-Ukrajna orosz megszállása után mindazonáltal az EU-hoz való közeledés fontos része volt Minszk részéről, hogy az uniós állampolgároknak biztosították a vízummentes belépést, amennyiben repülőgéppel érkeznek az országba.

Minszk A Kamszomolszkij Pravda moszkvai lap szerint nagyjából 20 000 ember gyűlhetett össze Minszkben a Puskin téren, ahol napokkal ezelőtt a rendőrség minden bizonnyal megölt egy tüntetőt. Franak Viacorka belarusz újságíró a twitter-én közölt képet az összegyűlt tömegről:

 

A rendőrség hivatalos álláspontja szerint a saját kezében felrobbanó bomba ölte meg a 34 éves férfit, azonban a társadalmi felháborodásnak új lendületet adott, hogy egy tegnap nyilvánosságra került felvétel szerint a rendőrök irányából látszik egy villanás, talán lőfegyver torkolattüze, mikor a tüntető a földre rogyik.

Immár a nagyobb orosz lapok is úgy látják, nagyon kétséges, hogy Lukasenka külső segítség nélkül a helyén maradhat.

Az orosz lapokban megjelent anyagokat Steve Rosenberg, a BBC moszkvai tudósítója szemlézte.

 

A tavaly decemberben Putyin által kitüntetett Maszkovszkij Kamszomolec elemzése szerint immár nem az a kérdés, hogy Lukasenka bukni fog-e, hanem hogy mikor – miután az elvileg 80 százalékos győzelme nem igazán látszik az utcákon, ahol legnagyobb támogatóiként a rohamrendőrség jelenik meg a tüntetők tömegeivel szemben. Utóbbiak viszont mihamarábbi távozását követelik.

A lap elemzője szerint nagyon valószínű, hogy választási csalás történt, és a fehérorosz vezetéssel szemben nem úgy gondolja, hogy külföldről szerveznék az elnök elleni ellenállást, de Lukasenkát látja a „fő forradalmárnak”, aki az elégedetlenség tüzét szítja, a tiltakozási hullámnak pedig az vethet véget, ha távozik a hatalomból.

A Kommerszant is hasonló véleményre jutott, a lap szerint valószínűtlen, hogy Lukasenka a saját javára tudja fordítani a helyzetet, és kiemeli, hogy a hatalom bázisának, az elnök támogatóinak tekintett munkásság is sztrájkba lépett és az utcákra vonult.

A Putyin-ellenességgel nehezen vádolható Kamszomolszkaja Pravda szintúgy a munkásság ellenállását emeli ki, emlékeztetve, hogy a Minszki Traktorgyár, a Minszki Autógyár, valamint a Minszki Motorgyár munkásai is az ország vezetése ellen fordultak, több más, tradicionálisan lojális szakma képviselőivel együtt, akik immár nem tűrték sem a választások elcsalását, sem a tiltakozók elleni erőszak alkalmazását.

A lap kiemeli, hogy más volt szovjet tagköztársaságoktól eltérően Fehéroroszországban nem hajtottak végre nagyszabású privatizációt, így a valóban sikeres exportcikkeket termelő ipari üzemek továbbra is állami tulajdonban működnek. Egy esetleges hatalomváltást követően egyébként súlyos veszélyt jelenthet, hogy egy várhatóan nyugati orientációjú rezsim az állami vállalatok privatizációjába kezd, kiszolgáltatva ezzel az országot és népét a centrumországok befektetőinek.

Az orosz vezetéstől messzebb álló Novájá Gázétá – melynek percről percre közvetítése itt olvasható – pedig  immár egyenesen arról ír, hogy Lukasenka ugyan elképzelhető, hogy elmenekül az országból, azonban nem lenne példa nélküli, ha bíróság elé állítanák és elítélnék – ahogy az volt szovjet tagköztársaságok vezetőivel már nyolc esetben megtörtént.

A Pravda viszont szintén nem az orosz vezetés heves bírálatáról ismert. Mindazonáltal a lap publicistája szerint – aki egyébként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom analógiáit is használja, Trockij szemüvegén keresztül nézve az eseményeket – nem lehet már Belaruszban minden úgy mint régen, és arra is felhívja a figyelmet, hogy időnként változtatásra van szükség, különben nagy bajok lesznek (Putyinnal kapcsolatban a lap nem közölt hasonló gondolatokat).

Ugyanakkor az orosz médiában is vannak természetesen eltérő nézőpontok: a Kreml közvetlen szócsöveként számon tartott Russia Today – Lukasenkával összhangban – úgy látja, hogy külföldi erők szervezkednek a hatalom megdöntésére, ahogy meglátásuk szerint már számtalan más esetben is történt.

A fehérorosz elnök narratívája szerint országában a „színes forradalmak” forgatókönyve alapján zajlanak a megmozdulások, melyeket alapvetően külföldi ügynökök szerveznek, és valójában az egész régió stabilitását veszélyeztetik. Ennek jegyében azt is felvetette, hogy szükséges lesz Oroszország beavatkozása is, ami a gyakorlatban az orosz hadsereg behívását jelentené – ami annak fényében különösen érdekes, hogy a választások előtt épp Oroszországot vádolta destabilizációs törekvésekkel.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}