Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ezrek tüntettek Orbán cigányellenes politikája ellen Budapesten

Tucatnyi szervezet szervezésében és támogatásával zajlott vasárnap a Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata! elnevezésű demonstráció, amit Orbán Viktor és a kormány bírósági döntéseket felülírni/átértelmezni szándékozó kampánya ellen szerveztek polgárjogi csoportok.

Mint ismeretes, Orbán Viktor január 9-én, az év legelső kormányinfóján vetette fel a börtönkártérítések és a gyöngyöspatai szegregált roma gyerekek ügyét, akkor arról beszélt, hogy „az nem szegregáció,” ha a gyengébb értelmi képességekkel rendelkező gyerekek – amelyek között szerinte a romák többségben vannak – külön osztályba kell, hogy járjanak.A miniszterelnök szerint „a Soros-hálózat” a 100 milliós kártérítési igénnyel okoz etnikai feszültséget Gyöngyöspatán, és tudomása szerint „nem faji szegregáció” történt az említett esetben.

A megítélt, mintegy 100 millió forintnyi kártérítést egyébként nem kapták meg határidőre a a szegregáltan oktatott roma diákok.

A témában indítani kívánt „nemzeti konzultáció” ellen a tüntetésen résztvevő szervezeteken felül tiltakozott a napokban többek között több száz pszichológus, illetve a Magyar Szociológiai Társaság is.

A szervezőkhöz (többek közt az Idetartozunk Egyesület, TASZ, a Helsinki Bizottság és az Autonómia Alapítvány) csatlakozott több, az üggyel szolidáris társadalmi szervezet is, például a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, az Oktatói Hálózat, a Város Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport.

Több politikus, köztük Szabó Tímea és Barabás Richárd (Párbeszéd), illetve Pikó András 8. kerületi polgármester is részt vett a demonstráción. A vonuló tömegben feltűntek antifasiszta szervezetek (Autonómia, Táncsics Mozgalom) is.

A többezres menet 1 óra után indult a Nyugati Pályaudvarnál található Puczi Béla-emléktáblától, amelyet néhány éve állítottak a magyar cigány hős emlékére.

A felvonulásra több megyéből, illetve természetesen Gyöngyöspatáról is érkeztek tüntetők, bár utóbbiak feljutását némileg megnehezítette, hogy több mint egy tucat busztársaság mondta le a megbízást, tovább nem részletezett okokra hivatkozva.

Gyülekezés a Nyugatinál (kép: Mérce)

A felvonuló tömeg először a Kúria épületénél állt meg, itt Setét Jenő mondott rövid beszédet, ahol kifejtette, hogy senki nem állhat a törvények felett Magyarországon, utalva a kormány bírósági döntést megmásító igyekezetére.

Fél három körül érkeztek a demonstrálók a Kossuth térre, az Országgyűlés épületéhez, ahol a beszédek hangoztak el, felszólal többek között Csemer Géza (a Gyöngyöspatai Roma Önkormányzat elnöke) Kaltenbach Jenő (jogtudós, volt nemzeti és etnikai ombudsman), dr. Szepesházi Péter (volt bíró, ügyvéd) valamint L. Ritók Nóra (az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője).

Érkezés a Kossuth térre (kép: Mérce)

kép: Mérce

Frissítés (14:58):

Miután a demonstrálók hosszú menete beért az Országgyűlés épületének déli kapujához, a beszédek sora folytatódott: először az immár 4500 fő körülire tehető tömeg azt kezdte skandálni a színpadon fellépő rapperek nyomán, hogy „Ide tartozunk!”, majd egy perc néma főhajtással tisztelegtek a Tatárszentgyörgyön szélsőjobboldali terroristák által éppen ma 11 éve meggyilkolt Csorba Robika és édesapja, Csorba Róbert emléke előtt.

Ezek után Oláh József, az Idetartozunk Egyesület részéről ismét az egyesület elnökét, Setét Jenőt szólította, teljes beszédének megtartására. 

„Köszöntelek benneteket az elmúlt harminc év legnagyobb közös megmozdulásán, ahol mi, romák, nem romák, magyarok és hazafiak együtt állunk ki egy közös eszméért. […] Mert komolyan gondoljuk, hogy egy Magyarország, és ide tartozunk.”

Setét szerint a ma összegyűlt hétköznapi emberek, értelmiségiek, közmunkások, gyári munkások, munkanélküliek mind azt gondolják: „senki sincs a törvény felett: sem cigány, sem miniszterelnök”. Hangsúlyozta, a jog tiszteletben tartása mindenkinek kötelező.

„Ami az elmúlt hetekben történt, azt nevezhetnénk nagyon elegánsan tűrhetetlennek, botrányosnak, a valóság az, hogy az elmúlt harminc év legkegyetlenebb kormányzati támadása történt a cigány népesség ellen!”

Setét Jenő beszédet tart (kép: Mérce)

Setét Jenő után Kaltenbach Jenő, volt nemzeti és etnikai ombudsman emelkedett szóra. Szerinte itt az idő, hogy a demokraták megfogalmazzák új, saját 12 pontjukat.

Beszédében azt a kérdést tette fel: Miért is kellene egy kártérítésért megdolgozni? „Szerintetek a fideszes képviselők megdolgoztak a fizetésükért a parlamenti gombok nyomkodásával? […] Szerintetek Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, vagy a gombnyomogatók milliószor jobbak, mint ti?”

Majd felidézte, a magyar alaptörvény szerint senkinek az erőfeszítése nem irányulhat a hatalom kizárólagos megragadására, és ez ellen kötelesség is fellépni. Kaltenbach szerint pedig éppen ez történik most, és a kártérítési ítélet megkérdőjelezése „brutális támadás a magyar igazságszolgáltatás ellen.”

Kaltenbach Jenő (kép: Mérce)

L. Ritók Nóra, a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint komoly probléma az iskolai szegregáció, most pedig éppen azokat bünteti a kormány, akik az elkülönítések ellen tettek valamit, holott a legtöbb iskolai probléma tanárok és diákok között pont ebből a leszakadó helyzetből ered.

A legújabb kormányzati lépések viszont még a problémáról való beszédmódot is ellehetetlenítik. Hangsúlyozta: rendszerszintű megoldások és nem gyűlöletkeltés az, amire itt szükség lenne.

L. Ritók Nóra beszédet tart (kép: Mérce)

Iványi Gábor metodista lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke is a tatárszentgyörgyi gyilkosságsorozatra emlékezett, és kiemelte, azért van Békásmegyeren, a temploma előtt Csorba Robi és édesapja szobra a kertben, mert Tatárszentgyörgyön és máshol sem engedték azt felállítani. Majd azt is felidézte, a Nyugati pályaudvarnál pedig jogosan emlékezett a tömeg Puczi Bélára, a Marosvásárhelyen a cigányokat a magyarok mellett kiállt, de mégis hajléktalanként kellett meghalnia. Pedig Iványi szerint eljött az ideje annak, hogy azt kiáltsuk:

„Ne féljetek, roma testvéreink, itt vannak a magyarok!”

Iványit Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma önkormányzat nem régen megválasztott vezetője követte. Hosszabban beszámolt arról, mit is jelentett a szegregáció a helyi iskolában: a cigány osztály nem használhatta az új uszodát és kirándulni sem vitték el. „Lehet erre bármit is mondani?” – tette fel a kérdést. Kiemelte, nem a perben szereplő 62 gyermekről van szó, jóval több az érintettek száma. Hangsúlyozta, ‘Patán „a romák 90%-a a Fideszre szavazott, és most mégis felborult az életünk!” 

Ez után az egyik érintett diák olvasta fel a saját versét a színpadon, arról, hogy a bőrszíne lehet bármilyen, ez még az ő hazája. A rövid költeményre üdvrivalgással, és „ide tartozunk!” skandálással válaszolt a tömeg.

A következő felszólaló, Horgas Péter a Főnix Mozgalomtól pedig saját levelét olvasta fel, amelyet Orbán Viktornak írt. „Lehettünk volna haverok, és mondhatnám akkor, ne viccelj, gyere, és beszéljük meg, konzultáljunk: nem nemzetileg, hanem emberileg!” – majd felidézte, egyidősek Orbánnal, és minden lehetősége meglett volna rá a miniszterelnöknek, hogy a nemzetet szolgálja, ennek ellenére nem ez történt. 

„Nézz körül! Mire jutottál, mire jutottunk?” – tette fel a kérdést. „Egy fasiszta rezsim kialakításának élharcosa lettél! Azt szeretném tudni, tudatosan, vagy tudatlanul teszitek-e ezt?”

Horgast Szepesházi Péter volt bíró követte, aki megköszönte a Debreceni Ítélőtábla példás ítéletét, amelyet szerinte a „szociális szadizmus rezsimje” akadályoz most. Ezzel pedig azt üzeni a középosztálynak: „féljetek, gyűlöljétek a még szegényebbeket”, azt kérte mindenkitől: ne tegyék ezt soha.

„A rabló államtól kérjük, követeljük ezt a jogos támogatást. Az álkeresztény rablóbandától, amely mostanában egyenruhakultuszban fürödve már sajnos előrevetíti az új módszert: azt szeretné, ha fegyveresek tartanák kordában a szociális elégedetlenséget!” – mondta, majd Bolsonaro katonai rezsimjéhez hasonlította Orbán új rendszerét.

A demonstráció fél négy után nem sokkal ért véget, és tudósítónk értesülése szerint végül a buszos hercehurca ellenére 83 gyöngyöspatai embernek mégiscsak sikerült eljutnia a tüntetésre.

Címlapkép: kép: Mérce