Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elavult szemlélet, alulreprezentált női írók: az irodalmi élet is kritikával illette az új Nemzeti Alaptantervet

A szakemberek után az irodalmárok is tiltakozásukat fejezik ki az újonnan megjelent, módosított Nemzeti Alaptanterv ellen – a Szépírók Társasága és Dragomán György író is kritikával illette az alaptantervet, utóbbi szerint a NAT egyenesen alkalmatlan arra, hogy olvasókat neveljen a diákokból.

A módosított NAT előző héten, péntek éjjel jelent meg a legújabb Magyar Közlönyben, és az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) szerint az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe. A dokumentum megjelenését követően a Magyartanárok Egyesülete közleményben tiltakozott: szerintük ugyanis az a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében „nem nemzeti és nem alaptanterv”. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő pedig arra figyelt fel tegnap, hogy a dokumentum „állampolgárságra és demokráciára nevelés” alpontjánál a kritikai gondolkodásra tanítást mérlegelő gondolkodásra cserélték.

Dragomán György író ezzel kapcsolatos Facebook-posztját a 24.hu szúrta ki:

Dragomán szerint a módosított alaptanterv legnagyobb baja az, hogy szerzői látszólag megfeledkeztek arról, milyen korban is élünk, a diákokat „időgépbe ültetve” akarják visszarángatni a múltba, hiszen az összeállítás során gyakorlatilag kihagyták belőle a kortárs irodalmat. Célja tehát kétségkívül az lehet, hogy „engedelmes, önálló gondolatokat produkálni még véletlenül se képes magológépet” neveljen.

„Nyilván meg van győződve róla, hogy mi olyan gazdagok vagyunk, hogy megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy ne tanítsuk és ne is taníthassuk a gimnáziumban Ottlikot, Pilinszkyt, Nemes Nagyot, Kertészt, Weörest, Szerb Antalt, Rejtőt, Petrit, Tamásit, Márait, Krúdyt (és hány de hány nevet lehetne még ideírni, jaj); visszadöbben attól a lehetőségtől, hogy egy tanár a saját ízlése szerint választhasson ebből a kincsesházból, attól a gondolattól meg, hogy a jó tanár azt taníthasson a magyar és világirodalomból, amit valóban szeret, egyenesen kirázza a hideg. Szilárdan hisz abban is, hogy úgy kell tennie, mintha kortárs magyar irodalom nem is létezne: a jó író a halott író.”

A Szépírók Társasága hasonló kritikával illette az új NAT-ot: szerintük az alaptantervet egy avítt, irodalomtörténet-elvű szemlélet hatja át, amely azzal a veszéllyel jár, hogy a következő nemzedék kimarad az olvasás örömének megismeréséből, kíváncsiság helyett unalmat kelt majd bennük az irodalomtanítás. A társaság emellett hangsúlyozza:

az alaptanterv nem veszi figyelembe a nemzet másik felének irodalmi teljesítményét, azaz a tényt, miszerint kiemelkedő női iróink is vannak. Magyar részről ugyanis mindössze Szabó Magda, világirodalmi részről pedig Szapphó és Agatha Christie képviselik a női nemet.

Ezt súlyos aránytévesztésnek tartják, ami egy olyan, kifejezetten káros irodalomszemléletet tükröz, amely nem veszi figyelemebe, mekkora szerepet játszottak és játszanak ma is a nők a magyar és világkultúra értékeinek létrehozásában.

A titokban összeállított, mintegy 160 oldalas NAT-módosítás kapcsán A Pedagógusok Szakszervezete is aggályait fejezte ki. Szerintük a rendelet túl későn jelent meg ahhoz, hogy már idén szeptemberben biztonsággal be lehessen vezetni: mincs idő új, alapos és jó minőségű tankönyvek kidolgozására, a tanárok felkészítésére, mindennek pedig a diákok fogják kárát látni.

Címlapkép: Kép: PDSZ Facebook