Kevesen vették észre, de az újonnan kihirdetett Nemzeti Alaptantervben a fideszes kormányzat szépen fű alatt kivette az állampolgárság- és demokrácia nevelés preambulumából a „kritikai gondolkodás” szükségességét, helyére pedig a „mérlegelő gondolkodást” tette – szúrta ki Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

A megváltoztatott mondat tehát így szól:

„A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló mérlegelő gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését.”

Arra Ujhelyi is felhívja Facebook-posztjában a figyelmet, hogy a változtatás elég aprónak tűnhet, de véleménye szerint „mélyebb és aljasabb szándék húzódik mögötte”.

Ujhelyi úgy fogalmazott:

„Lefordíthatnánk úgy is: ne kritizálj, inkább mérlegelj, hogy megéri-e szembefordulnod a hatalommal. A Fidesz ezzel is üzent a tanároknak, diákoknak, a fiatal magyaroknak.”

A teljes poszt itt olvasható:

Az új NAT-tal finoman szólva sem túl elégedettek az oktatási szakértők.

A Magyartanárok Egyesülete például egyenesen gyerekellenesnek és elfogultnak értékelte (erről itt írtunk bővebben), a Történelemtanárok Egylete is hosszú állásfoglalásban sorolja a problémákat, kiemelve többek közt, hogy torzított történelemképet ír elő, és túlzottan előtérbe tolja a honvédelmi ismereteket.

A Civil Közoktatási Platform az alábbi pontokban foglalta össze az alapproblémákat:

• Nem volt szakmai egyeztetés, a dokumentum „illegalitásban” készült.
• Ez a NAT nem nemzeti, mert kirekeszti a tanulók kétharmadát: nem vonatkozik a szakképző iskolákra és csak részben alkalmazható a technikumokra.
• Ez a NAT nem alaptanterv, mert a részletesen előírt tananyag kitölti, sőt túlhaladja a rendelkezésre álló időkeretet.
• A tanulók túlterheltségét nem csökkenti, a heti óraszám összességében alig lett kevesebb, a tananyagtartalom egyes területeken számottevően növekedett is.
• A merev szabályozás, a részletező előírás lehetetlenné teszi a helyi igényekhez, a tanulók közötti különbségekhez történő alkalmazkodást, akadályozza az esélyegyenlőtlenségek kezelését; továbbra is kötelezőek és nem választhatóak a kerettantervek.
• A frázispuffogtató magyarkodás nem segíti a hazafiságot; a szövegben megjelenik az alattvalóvá nevelés szándéka.
• A bevezetőben esetlegesen megjelenő pedagógiailag korszerűnek vehető elveknek és céloknak a részletek gyakran ellentmondanak.
• A bevezetésre képtelenül kevés a hátralévő idő: lehetetlen a tankönyvrendelésig, ill. a tanév kezdetéig tankönyveket írni és kiadni, a pedagógusokat felkészíteni, helyi tanterveket kidolgozni.

Összegzésként pedig így fogalmaztak:

„A NAT-2020 a Fidesz múltba révedő, ötlettelen oktatáspolitikájának újabb kordokumentuma, melyet a pedagógiában kevésbé jártas, a rendelet hosszú szövegében kevésbé elmélyedő közvélemény számára néhány jól hangzó, ugyanakkor közelebbről megvizsgálva üres szólammal próbál „eladni”, így a magyar közoktatás válságán annyira sem képes enyhíteni, mint az egyébként egy jó alaptantervtől egyáltalán elvárható volna.”