Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az amerikai képviselőház határozatban tiltja meg Trumpnak, hogy Iránnal háborúzzon

Az amerikai Képviselőház demokrata többsége csütörtökön határozatot fogadott el, amely megtiltja az elnöknek, hogy engedély nélkül katonai erőt vessen be Iránnal szemben. A lépésre azután került sor, hogy múlt pénteken az amerikai haderő dróntámadással gyilkolta meg Kászim Szulejmáni iráni katonai vezetőt anélkül, hogy az akciót jóváhagyó Donald Trump konzultált volna a törvényhozással.

A 224 igen, 194 nem szavazat mellett elfogadott dokumentum továbbra is lehetőséget ad az elnöknek, hogy közvetlenül küszöbön álló fenyegetés elhárítása esetében saját hatáskörben járjon el, de minden támadó kezdeményezést a Kongresszus jóváhagyásához köt.

A határozatnak a Szenátus jóváhagyására is szüksége van, itt ugyanakkor Trumppal szimpatizáló republikánus többség van. A Képviselőház most elfogadott határozata ugyanakkor különleges státuszt élvez két tekintetben is:

  1. egyéni szenátori indítványként is benyújtható a törvényhozás felsőháza elé, így a ház republikánus vezetése nem tudja azt blokkolni; és
  2. amennyiben elfogadja a Szenátus is, az elnöknek nincs lehetősége megvétózni azt.

Ilyen körülmények között egy átlagos demokrata kezdeményezéshez képest nagyobb esélye van annak, hogy tényleg át tud menni a Szenátuson is.

Szulejmáni meggyilkolásakor Trump arra hivatkozott, azért nem konzultált a törvényhozással, mert közvetlen veszélyt hárított el. Hiába jellemezték hírszerzési források „pengevékonynak” a közvetlen veszély meglétét igazoló bizonyítékokat, és hiába állította az iraki miniszterelnök, hogy a szaúdi riválisokkal való tárgyalásokra érkezett Szulejmáni Bagdadba, Washington kitartott állítása mellett. Trump tegnap arról is beszélt, Szulejmáni a bagdadi amerikai nagykövetséget akarta felrobbantani.

Frissítés 11:45 – Az amerikai külügyminiszter csütörtök este tévéinterjúban ismerte be, hogy nem tudják pontosan, mikor és hol tervezett támadást az USA ellen Szulejmáni, de kitartott amellett, hogy „közvetlen támadás” miatt ment Bagdadba az iráni tábornok.

Szerdán rangidős képviselők és szenátorok kaptak bizalmas tájékoztatást az amerikai hírszerzéstől az ügyben, a sajtónak nyilatkozva mind demokrata, mind republikánus törvényhozók elmondták: nem tartják meggyőzőnek a közvetlen veszélyre vonatkozó bizonyítékokat.

Az amerikai alkotmányos berendezkedés értelmében a haderő főparancsnoki tisztségét is betöltő elnök saját hatáskörben nem kezdhet háborús tevékenységbe, azt csak a törvényhozás két háza rendelheti el. A gyakorlatban azonban az elmúlt években és évtizedekben jelentősen kibővültek az elnök katonai jogkörei, a Kongresszusé pedig jelentősen visszaszorultak. Az USA pedig de facto folyamatos hadiállapotban van a világ valamely pontján.

Időközben amerikai kormányzati források arról kezdtek el beszélni, hogy a szerda reggel Iránban lezuhant ukrán utasszállító repülővel egy iráni rakéta végzett, később a New York Times pedig olyan videót tett közzé, amelyről azt álltja, a repülő lelövése látható rajta. A felvételen ugyanakkor nem látható egyértelműen, hogy erről a repülőről lenne szó, és az sem világos, hol és mikor készült.

Az iráni hatóságok kategorikusan cáfolják ezt a hipotézist, Ali Abedzadeh, az iráni polgári légügyi hatóság elnöke például arról beszélt, rakétatámadás esetén a repülő szabadesésbe ment volna át, ehelyett a pilótának sikerült megfordítania a gépet és visszaindulni a reptér felé. Az iráni külügyminisztérium pedig Ukrajnát, Franciaországot, Kanadát, az USA-t és a Boeinget is meghívta, vegyen részt a tragédia okait feltáró vizsgálatban, mindegyik fél jelezte, hogy eleget tesz a meghívásnak.

Nem kizárható tehát, hogy amerikai kormányzati, hírszerzési félretájékoztatásról van szó, amelynek célja, hogy Teherán ellen hangolja a jelenleg még háborúellenes amerikai közvéleményt. Ez nem lenne példa nélküli, Irak 2003-as megszállását az akkori kormányzat hamisított bizonyítékokkal indokolta, és azóta is több alkalommal merült fel a gyanú, hogy a katonai-hírszerzési elit, a fegyvergyártók és a velük szövetséges politikai és médiaelit félinformációkkal, félretájékoztatásokkal próbálta legitimálni globális harci tevékenységét.

Frissítés 13:00 – A Bellingcat oknyomozó portál a tegnap napvilágot látott felvételek alapján azonosította, hol készülhetett a videó, amely az ukrán gép lelövését mutatja. Az adatok alapján a hely illeszkedik a repülőgép repülési irányával, ez pedig a felvétel hitelességét támasztja alá.

A Trump-kormányzat hivatalba lépése óta folytat eszkalációs politikát a teheráni iszlamista rezsimmel szemben.

Trump kivonult a 2015-ben tető alá hozott atomalkuból (amely megakadályozta az iráni nukleáris fegyverkezést), és szigorú gazdasági szankciókat vezetett be Iránnal szemben. Válaszként az Irán által támogatott közel-keleti milíciák és maga az iráni haderő is alacsony intenzitású hadviselést indított az USA és szövetségeseinek térségbeli állasaival szemben.

Szulejmáni meggyilkolása is ebbe az eszkalációs spirálba illik, amely potenciálisan tovább növelheti a két ország közti konfliktus intenzitását. Teherán szerda hajnalban pártucat rakétát lőtt ki két Irakban található amerikai katonai bázisra, ezek emberéleteket azonban nem követeltek. Az iráni külügy szerint ez arányos válasz volt katonai vezetőjük meggyilkolásra, ám a további eszkalációt szeretnék elkerülni.

Az amerikai republikánusok szerint a csütörtökön elfogadott határozat csökkenti Trump tárgyalási potenciálját, az elnök szerint ugyanis a mostani agresszív lépések célja az, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse Teheránt. Az érvelés ugyanis erősen sántít, hiszen utóbbi a múlt heti dróntámadás óta teljesen elzárkózik a tárgyalásoktól, sőt teljesen felrúgta az atomalkut, amely mindezidáig is érvénybe maradt az amerikai visszalépés ellenére is, mivel a többi aláíró, így az EU és Oroszország elkötelezettnek mutatkozott mellette.

Nem kizárt ugyanakkor, hogy Trump agresszív fellépése végül meghunyászkodásra kényszeríti Teheránt, az ilyen aránytalan fellépések Trump külpolitikáját más területeken is jellemzik, és nem teljesen eredmények nélkül. Mostanig azonban Szulejmáni meggyilkolása csak azt eredményezte, hogy kihúzta a szőnyeget mind az iráni befolyás és közszolgáltatások hiánya ellen tiltakozó irakiak alól, és megerősítették Irán közel-keleti terjeszekedésének legitimitását.

(The Intercept / Mérce)

Címlapkép: MTI/Szalay-Berzeviczy Attila