Ma hajnalban két Irakban található amerikai támaszpontra is ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán, írja a Guardian. A támadás néhány órával az Iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű katonai alakulatának nemrégiben meggyilkolt vezetőjének, Kasszem Szulejmaninak a temetése után történt.
BREAKING: US air base in Iraq, Ain Assad, currently under attack by missle fire from #Iran. pic.twitter.com/7SfEwqhWVN
— Patrick McElligott 🇮🇪🇪🇺 (@sudofed) January 7, 2020
Az egyik megtámadott pont az iraki Anbár tartományban találálható Ain al-Aszad bázis volt, amelyet az amerikai katonaság beszámolója szerint legalább hat helyen ért becsapódás. A Pentagon információi szerint a másik megtámadott állomás a kurdisztáni Erbíl városában található.
All is well! Missiles launched from Iran at two military bases located in Iraq. Assessment of casualties & damages taking place now. So far, so good! We have the most powerful and well equipped military anywhere in the world, by far! I will be making a statement tomorrow morning.
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) January 8, 2020
Donald Trump amerikai elnök a következőképpen kommentálta a támadásokat:
„Minden rendben! Iránból rakétákat lőttek ki két Irakban található katonai bázisra. A károk és sérülések felmérése éppen most vette kezdetét. Eddig minden rendben van! Nekünk van a legerősebb és legjobban felszerelt katonaságunk az egész világon! Holnap reggel bejelentést fogok tenni ezzel kapcsolatban.”
Dzsavád Zaríf, Irán külügyminisztere a rakétatámadásokat „arányos önvédelmi intézkedésként” írta le.
Iran took & concluded proportionate measures in self-defense under Article 51 of UN Charter targeting base from which cowardly armed attack against our citizens & senior officials were launched.
We do not seek escalation or war, but will defend ourselves against any aggression.
— Javad Zarif (@JZarif) January 8, 2020
Zaríf hangsúlyozta: nem akarnak további eszkalálódást, a rakéták kilövése mindössze válasz volt Szulejmani meggyilkoására. Az viszont nem világos, hogy ez azt jelenti-e, hogy Irán beszünteti a további támadásokat.
Hétfőn beszámoltunk róla: az iraki parlament nemrég határozatban kérte a külföldi csapatok kivonulását az ország területéről, az USA és szövetségesei pedig meg is kezdték az embereik átcsoportosítását, felkészülve a terület esetleges elhagyására.
Az USA és Irán viszonya az 1979-es iráni forradalom óta folyamatosan romlik, az Obama-érában megkezdett enyhülést pedig Trump fordította vissza radikálisan, kihátrálva az iráni atomalku mögül is. Trump látványosan jó viszonyt ápol Teherán legfőbb régiós riválisával, Szaúd-Arábia szunnita gyökerű, szintén iszlamista autokráciájával. Az USA, Izrael és Szaúd-Arábia által alkotott régiós szövetségi rendszer hosszú ideje ún. proxy-háborúkat, közvetítőkön keresztüli konfliktusokat is folytat egymással, így történt ez az iraki megszállás után, a szíriai polgárháború során, de a jelenleg is tartó jemeni polgárháború során is.
A nemzetközi elemzők közt szinte egyöntetű a vélemény, miszerint a mostani gesztus az USA és Irán közötti konfliktus további eszkalációjához vezet.
