Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kiélezheti az USA-Irán konfliktust a bagdadi amerikai nagykövetség elleni támadás

A falon átmászva, annak egyes részeit felgyújtva jutottak be tegnap feldühödött tüntetők a bagdadi amerikai nagykövetségre, miután egy siíta, Iránnal szövetséges milíciát december 30-án többször is bombázott az amerikai légierő.

A tüntetők először csak átugráltak a külképviseletet védő kőfalon, majd különböző helyeken tüzeket is gyújtottak a nagykövetség körül, amelynek biztonsági emberei könnygázgránátokkal igyekeztek őket feloszlatni.

Erre a tüntetők közül számosan kőzáporral válaszoltak, amely az épület több ablakát is bezúzta, de a belső, védett területre nem sikerült bejutniuk. A tiltakozó támadók „Le Amerikával!” felkiáltásokkal vették körbe az épületett, miközben az iraki nagykövet, Matthew Tueller éppen egyhetes szabadsága miatt nem tartózkodott az országban – jelentették amerikai külügyi források.

A bagdadi amerikai nagykövetség amúgy csak nevében hasonlít más, hasonló intézményekre, még az amerikaiak iraki bevonulása után 16 évvel is több mint száz hektáros, nagyon szigorúan ellenőrzött épületegyüttesben összesen több mint 16.000 ember dolgozik folyamatosan, és azt az Irakban állomásozó amerikai tengerészgyalogos egységek katonai objektum módjára védelmezik.

A helyzet akár eszkalálódással is fenyegethetett, végül azonban a többször, könnygázzal oszlatott helyiek magyar idő szerint december 31-én, a kora délutáni órákban elhagyták a nagykövetség-komplexum környékét.

A CNN tudósítói szerint a nagykövetséget megrohamozók nagyrészt a Népi Mozgósítási Fronthoz (PMF) tartoztak, és több Irán-párti radikális politikai vezetőt, köztük Abu Mahdi al-Muhandíszt is azonosították, mint a zavargás felbujtóját.

Az amerikai precíziós légicsapások a Pentagon szóvivője szerint a siíta Hezbollah félkatonai szervezethez és Iránhoz közelálló milícia szíriai és iraki bázisait azért érték, mert annak katonái korábban több, az iraki és amerikai csapatokat vegyesen elszállásoló támaszpontok ellen szerveztek rajtaütéseket, amelyek során egy privát, amerikai zsoldban álló katona is elesett. A rajtaütések destabilizálni igyekeztek a jelenlegi bagdadi kormány és Washington ellenőrzését és befolyását az ország felett.

Donald Trump elnök a nagykövetség megtámadásáért egyértelműen az iráni politikai és vallási vezetést tette felelőssé mind a zsoldos halála, mind pedig a nagykövetségnél történtek miatt, és „elszámoltatásukat” ígérte meg Twitter-bejegyzésében.

Irakban késő ősz óta egyébként tömegtüntetések is kitörtek az ország vezetése ellen, amelyeket a siíta milíciák egy jó ideig ugyancsak gyanakodva néztek, és legutóbb, a miniszterelnök lemondása utáni, december 7-i bagdadi, Tahrír téri tömegdemonstráció alatt is belelőttek a tiltakozókba, és sok másikhoz hasonlóan több tucat halálos áldozatot követelt ez a tüntetés is.

A CNN riportja szerint elemzők most az ország újbóli polgárháborúba sodródásától tartanak, miután az amerikai-iráni viszonyt is kiélezték a történtek.