A Város Mindenkié (AVM) lakhatási szegénységben és hajléktalanságban élő emberek jogaiért küzdő csoport a Facebookon számolt be róla, hogy egyelőre elkerülte a lakáskiürítést az a tatabányai nő, akinek a kilakoltatását az önkormányzat eredetileg csütörtök délelőttre tűzte ki. Ezt számos civil szervezet együttműködésével sikerült elérni, aminek eredményeként sikerült kifizetni a felhalmozódott tartozást. Az AVM csoport közleménye szerint azonban továbbra is bizonytalan a nő jövője.

Az önkormányzat ugyanis a polgármester kezdeményezésére csupán „felfüggesztette” a kilakoltatást, és mint a lapunk kérdésére adott hivatalos válaszban írják, az ügyben a végső döntést az illetékes szakbizottság hozza meg.

Az ügy egyik érdekessége, hogy ahogy mi is megírtuk, 2023-ban, az AVM által szervezett élőlánccal sikerült megakadályozni az akkorra tervezett kilakoltatást – akkor úgy tűnt, rendezték a helyzetet az önkormányzattal kötött megállapodással.

A korábban tartósan munkanélküli nőnek addigra 2,7 millió forint tartozása halmozódott fel az önkormányzat és a távhőszolgáltató felé. A bérlő azóta sikeresen munkát vállalt, és ennek is köszönhetően ezt az összeget azóta sikerült másfél millió forintra letornászni.

Az 1 511 297 forintos tartozásból egymilliót utalt át az önkormányzatnak az AVM, ennek összegyűjtésébe a Csaknekedkislány zenekar jótékonysági koncerttel szállt be, és a Szikra Mozgalom, a Kiút Alapítvány is támogatta őket. A Katolikus Karitász pedig átvállalta a tartozás ezen felüli, több mint félmillió forintos részének kifizetését, amennyiben az önkormányzat leállítja a kilakoltatást és új szerződést köt bérlőjével. A Nyugodt Szív a Lakhatásért Alapítvány ugyancsak ezzel a feltétellel szállna be az adósság rendezésébe.

2023-ban, amikor A Város Mindenkié önkéntes segítői elkezdték a bérlővel a közös munkát, akkor hosszú ideje munkanélküli volt, és összesen 2,7 millió forint tartozása volt az önkormányzat és a közművek felé. Az adóssága azóta közel a felére csökkent, és most elérhető közelségbe került, hogy végleg maga mögött hagyja azt az adósságcsapdát, amibe korábban belekerült. A bérlő 2023 szeptemberében egy közintézményben helyezkedett el takarító munkakörben, így a korábbinál jelentősen magasabb rendszeres jövedelme lett – munkaviszonya azóta is folyamatos. Jelenleg egy másodállásban is dolgozik, szintén takarítóként. Tehát a rendelkezésére áll a lakásfenntartás folyó havi költségeinek a megbízható megfizetéséhez szükséges jövedelem.

„Azt gondoljuk, hogy ez – minden korábbi buktató ellenére is – alapvetően egy sikertörténet. Ehhez szükség volt [a bérlő] kitartására, aki hatalmas erőfeszítéseket tett azért, hogy talpra álljon, és mindvégig jóhiszeműen együttműködött A Város Mindenkié csoport önkéntes segítőivel. Szükség volt az Önkormányzat együttműködésére is az ügy korábbi szakaszaiban, mint ahogy most is szükség van rá; és szükség volt számtalan magánszemélyre is, aki hozzánk hasonlóan bíztak [a bérlőben] és a helyzet rendezésében, és ezért kisebb-nagyobb adományokkal hozzájárult az adósság rendezéséhez”

– tudatta lapunkkal az AVM.

A bérlőnek azért is van szüksége a segítségre, mert a további, korábban nem ismert tartozásai miatt fizetésének egy részét rendszeresen inkasszálták, így amellett, hogy csak lassabban tud törleszteni, a megélhetése is nagyon nehéz.

Az önkormányzat szerint ugyanakkor „az érintettnek 2017 óta visszatérően jelentős lakbér- és közüzemi tartozása keletkezik. Az önkormányzat 2023-ban részletfizetési megállapodást kötött vele, amelyet nem tartott be, és a számára felajánlott, lényegesen alacsonyabb költségű lakhatási lehetőséggel sem kívánt élni.”

Ezzel kapcsolatban az AVM megjegyzi, hogy az önkormányzat által felajánlott alternatíva nem egyszerűen lakóhelyváltozást jelent, hanem gyakran minden addigi társadalmi beágyazottság (lakóközeg, ismert szomszédok, bejárt útvonalak egyszóval az élet rendje) megváltoztatását is jelenti, ami az érintett bérlőhöz hasonló sérülékeny emberek esetében nagyon komoly kihívást jelent. (E tekintetben hasonló volt a Madridban korábban hatalmas felháborodás közepette kilakoltatott, majd tegnap meghalt Maricarmen ügye.)

Azt az AVM sem vitatja, hogy a korábbi adósságrendezési terveket nem sikerült teljesíteni. Szerintük azonban ezt – a magyarországi végrehajtási rendszer visszásságai mellett – jelentős részben az magyarázza, hogy azok összeállításakor alkalmazkodniuk kellett az önkormányzat indokolatlanul szigorú szabályaihoz, és ezért a korábbi adósságrendezési tervek a szakmailag indokoltnál rövidebb időre szóltak, a szakmailag indokoltnál magasabb havi törlesztőrészletekkel számoltak, és így jól előre látható módon kockázatosabbak voltak a kelleténél. Ráadásul ettől függetlenül, amint azt az AVM minden hasonló ügyben hangsúlyozza: az önkormányzati törvény egyértelmű rendelkezése szerint a települési önkormányzatok kötelező feladata a hajléktalanná válás megelőzésének a biztosítása.

Ráadásul – miután az AVM által példásnak értékelt összefogás jóvoltából lehetővé vált a még fennmaradó adósság teljes és lényegében azonnali rendezése is – a kilakoltatás leállítása és a bérlői viszony helyreállítása „az Önkormányzatnak egyúttal kötelessége a lakásállományával és a közpénzekkel felelősen gazdálkodni” elvnek is megfelel.

Az AVM hangsúlyozta, hogy az önkormányzat kifejezetten együttműködő és segítőkész volt az ügy korábbi szakaszaiban.

Az, hogy ennek ellenére is csak az utolsó pillanatban sikerült megelőzni a kilakoltatást, ugyanakkor nem egyedi eset, hanem rendszerszintű problémákra világít rá.

Számos alkalommal ugyanis előbbrevalónak tartják az önkormányzatok a prudens gazdálkodást, mint a hajléktalanná válás megelőzését, a lakásgazdálkodásra pedig nem társadalmi, hanem gazdasági ügyként tekintenek.

Az pedig, hogy az önkormányzatok segítsenek a hátralékos bérlőknek tartozásuk rendezésében, politikai szándék kérdése. Civil szervezetek, sőt egyes önkormányzatok  – mint például józsefvárosi –  rendelkeznek ugyanis azokkal a jó gyakorlatokkal, amelyekkel a hátralékos bérlővel együttműködve tudnak kidolgozni menetrendet az elmaradt bérleti díjak befizetésére. (Elvben a tatabányai önkormányzat is biztosít egyébként adósságrendezési támogatást, arra azonban az indokolatlanul szigorú szabályozás miatt a szóban forgó ügyfél nem volt jogosult.) Magyarán, ha a törvénybe foglaltak betartása érdekében valamennyi önkormányzat alkalmazná ezeket a gyakorlatokat, az önkormányzati bérlőknek nem kellene kilakoltatástól tartaniuk egy-egy, akár váratlan, nehezebb élethelyzet miatt, és a lakhatási szervezeteknek sem helyettük kellene ellátni a feladataikat.

Ráadásul a tatabányai bérlő esetében immár másodszor: az AVM és a Szikra már 2023-ban is közösségi gyűjtést szerveztek a tartozás törlesztése és a kilakoltatás elkerülése érdekében – és nem utolsó sorban több mint száz, a bérlő mellett kiálló aláírást gyűjtöttek össze.