Közleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelyben többek közt ilyen megállapítások szerepelnek:

„Az elmúlt másfél évben jelentős változások történtek az egészségügyben, amelyek célja a családok egészségének támogatása, a hatékonyabb megelőzés és a biztonságos, magas színvonalú betegellátás erősítése, valamint az egészségügyi dolgozók megbecsültségének további javítása volt.”

Lássuk tehát néhány olyan változást, amelyekre a minisztérium büszke:

Az eredmények közül kiemelték, az alapellátás-fejlesztési program részeként meghirdetett „Három generációval az egészségért” pályázat első fordulójában a kormány 6 milliárd forinttal támogatott 79 háziorvosi praxisközösséget, amelyek több mint 130 ezer esetben végeztek vizsgálatokat, adtak tanácsot. A program második fordulójában 64 praxisközösség nyert el támogatást a rendelkezésre álló 4,7 milliárd forintból. Így már 1,2 millió ember számára vált könnyebben elérhetővé a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés. A Magyar Falu Program keretében 186 orvosi rendelő épülhet vagy újulhat meg, összesen 4 milliárd forint értékben. 778 kistelepülésen nyílik lehetőség orvosi eszközök beszerzésére. Szolgálati lakások építésére pedig 5 milliárd forint áll rendelkezésre – közölte a minisztérium.

Ezzel szemben érdemes megemlíteni, hogy ma Magyarországon több mint 400 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van (a december elsejei állás szerint), miközben júniusban még csak 373 volt, vagyis tovább nőtt az üres praxisok száma. Több mint tucatnyi helyen 15 éve, vagyis 2004 májusa óta nem sikerült betölteni a háziorvosi állást.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számának további csökkentése, megelőzése érdekében komplex intézkedési csomagot vezettek be. Az infekciókontroll javítására 10 milliárd forint támogatást kaptak a kórházak – írja az Emmi.

A TASZ-nak csak hosszas huzavona árán sikerült kicsikarnia a minisztériumból a kórházi fertőzésekre vonatkozó éves jelentést.

Ami szerint a fertőzések száma csak a három kötelezően jelentendő kategóriában 15.151 volt, a betegek közül 541-en meg is haltak.

Csakhogy ez a szám sem feltétlenül pontos: azt feltételezi ugyanis, hogy minden esetet megfelelően diagnosztizáltak, a diagnosztizált eseteket pedig be is jelentették. A kórházak jelentési fegyelméről azonban rossz hírek keringenek, a jelentés pedig lakonikusan csak annyit jegyez meg, hogy ez a fegyelem 2018-ra javult – de hogy hogyan, mennyire, az nem derül ki. Ráadásul ez a szám csak a három legfőbb kórházi fertőzési okot – a multirezisztens kórokozókat, a clostridium difficilét és a véráramfertőzéseket – tükrözi, ezek mellett viszont van még egy csomó, amit a kórházak kötelezően választható rendszerben jelentenek. Ezekről a fertőzésekről tehát nincs országos adat, mert nem minden kórház közöl információkat.

Mivel az Emmi nem közöl tehát pontos adatokat, nem pontosan érthető az sem, hogy mihez képesti csökkenésről szól a most kiadott közleményük.

A családbarát szülészetek kialakítására 44 intézmény összesen 6,4 milliárd forint támogatást kapott 2019 januárjában. A beruházások többek között egyágyas szülőszobák, anyaszállások kialakítását, komfortosítást célozzák. A 2019 októberében meghirdetett második fordulóban az infrastruktúra fejlesztés mellett a várandósgondozás és szülés során a szemléletváltásra, korszerű ellátási gyakorlatok kialakítására helyezzük a hangsúlyt –  írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Idén november 26-án szervezték meg a Rózsák forradalmát, az eseményt, amelynek keretében kórházakban hagyott rózsákkal hívták fel a figyelmet a szülészeti erőszakra az azt átélő nők. A Másállapotot a szülészetben mozgalom aktivistái áprilisban tüntettek is, családbarát szülészetet követelve.

A szülészeti erőszak a strukturális, intézményi erőszak egy formája. Ide tartozik minden olyan beavatkozás és bánásmód, amit a nő engedélye nélkül, akarata vagy tudta ellenére végeznek rajta vagy újszülöttjén a szülészeti ellátás bármely szakaszában, a várandósgondozástól a gyermekágyig.

Mindez az emberi méltóság, a betegjogok, az önrendelkezési, kapcsolattartási jog hatalmi pozícióból való megsértésével jár.

Egységes szülészeti protokoll hiányában sok az egyenlőtlenség a magyar ellátásban, intézményeinket magas gátmetszési, magas császármetszési arányok és számtalan megszokásból, kényelemből, félelemből, forráshiányból, vagy a korszerű szakismeret hiányából eredő ártalmas rutinbeavatkozás jellemzi.

Nem ritka, hogy a nőkön vagy gyermekükön a tudtuk nélkül alkalmaznak beavatkozást, illetve a kórházban való tartózkodásuk idején megfélemlítést, verbális, illetve szülészeti erőszakot alkalmaznak velük szemben. A Másállapotot a szülészetben Facebook-oldalán bőséggel található példa az ilyen esetekre – de a jó gyakorlatokra is.

A minisztérium közleményében kitért arra is, hogy a kormány év végi döntése nyomán csaknem 80 milliárd forintos támogatást kapnak a kórházak. Emellett az adósság újratermelődésének megakadályozása érdekében felülvizsgálják az egészségügyi finanszírozási rendszert, költségvetési felügyelőket rendelnek ki egyes kórházak mellé  és központosított adósságrendezési eljárásban tételesen megvizsgálják a lejárt kórházi tartozásokat is.

Immár hagyományosnak tekinthető eljárás, hogy a kormány év végén rendezi a kórházi adósságokat. Mi is megírtuk, hogy november végén a kórházi beszállítók egyenesen Orbán Viktornak küldtek levelet, amelyben saját, csődközeli állapotukat panaszolták fel, mivel a kórházak egész egyszerűen nem rendezték a számláikat. A kormány jó ideje halogatja a helyzet rendezését (azt leszámítva persze, hogy év végén rendezik a számlákat), ígéretekből azonban korábban sem volt hiány. Az Emmi által most belengetett központosított adósságrendezés minimum kérdéseket vethet fel: a központosított oktatásban például sok intézmény tudna mesélni arról, hogy mivel jár az, ha az állam, mint fenntartó, egy kalap alá vonja a különböző intézményeket. Sok jóról azonban nem tudnának beszámolni…

Egyébként pedig beszédes a Fidesz hozzáállása a dologhoz. amikor a kórházi beszállítók jelezték, mekkora a baj, a DK sajtótájékoztatót tartott, amelyen felszólították a kormányt az adósság rendezésére, és egy egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére.

A Fidesz közleményében úgy reagált:

„A kórházakat Gyurcsányék adósították el.”

Az Emmi közleményében azzal is eldicsekszik, hogy 2019-ben jelentős fejlesztések történtek az Országos Mentőszolgálatnál is: elindult 254 mentőautó cseréje, és azoknak a mentéstechnikai eszközöknek a felszerelése, amelyek növelik a mentés biztonságát és az OMSZ hatékonyságát.

Mindez persze jól hangzik, csakhogy – ahogy arra dr. Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke is rámutatott a mentősök napja alkalmából – több száz ember hiányzik erről a területről, ami viszont bizonyosan nem segít a hatékonyság növelésében. Márpedig a többlépcsős béremelés csak a mentősök fizetésének az átlagbértől való elmaradásának kozmetikázására volt jó, a beígért életpálya-modell csúszik, az elvándorlás jelentős, a mentősök túlterheltek, megbecsültségük pedig a szövetség elnöke szerint sem túl nagy.

Az egészségügyi szakdolgozók és nem egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkezők bére négy év alatt 72 százalékkal emelkedik. A fogorvosi szolgálatok is díjkiegészítést kapnak: a heti 30 órában működtetett állami fogászati szolgálatok és szakrendelések egyszeri, 1,5 millió forintos kifizetése folyamatban van.

Csakúgy, ahogy a mentők fizetésének esetében, az egészségügyi szakdolgozók és a nem egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkezők bére is olyan alacsonyról indul, hogy az éveken át húzódó emelés számukra sem hoz túl nagy megkönnyebbülést. Főleg, miután kiderült, hogy a győzelmi propaganda még egy kicsit torzít is: amikor Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője 2018 noveméber büszkén bejelentette, hogy 2022-ig négy lépcsőben 72 százalékkal emelik az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérét, arról elfelejtett valahogy szólni, hogy az emelést még csak nem is a bejelentés idején, hanem a 2018 januárjában érvényben lévő bérekhez képest állapítják majd meg.

Így viszont a 72 százalékos emelésből inkább csak 58,5 százalék lesz a végén. Maradhat?

Az állami fogászat helyzete pedig évek óta tragikus – nem véletlen az sem, hogy idén is volt lassító sztrájk az ágazatban, igaz, annak valóban volt eredménye, ugyanis 2020-tól a korábbi havi 130 ezer forint helyett havonta 380 ezer forint rezsitámogatást kapnak a közfinanszírozott fogászatok. De ehhez kellett az is, hogy a fogorvosok nyomást gyakoroljanak.

Természetesen vannak valóban pozitív változások is – ilyen például az, hogy a 2019/20 tanévtől az eddigi 12 védőoltás mellett kötelezővé és ingyenessé vált a bárányhimlő elleni védőoltás is.

Összességében viszont bárki, aki mostanában az egészségügy közelében járt (mármint az állami, és nem a magánegészségügy közelében, utóbbi ugyanis épp virágzásba borul hazánkban), tapasztalhatja, hogy a helyzet finoman szólva is messze van az ideálistól – tán nem véletlen, hogy az év végén jelent meg néhány kórházban olyan felirat, ami jogi lépésekkel fenyegeti mindazokat, akik az intézményben tapasztalható tárgyi feltételeket örökítik meg, és hozzák nyilvánosságra. Mindezt a „betegellátás biztonságához fűződő közbizalom megőrzése érdekében” tiltják, mintha nem látná bárki, aki besétál amúgy, hogy leszakad-e éppen a plafon, vagy hasonlók.

Még szerencse, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint jelentős eredményeket értünk el az egészségügyben. Csoda, hogy a minisztérium a sporttal kapcsolatban nem küldött még ennél is optimistább közleményt.

Pedig ott aztán tényleg lenne mivel büszkélkedni: 2011 és 2018 között a sportra fordított állami kiadások mértéke a TAO-val együtt 450 százalékkal nőtt, míg az egészségügyi kiadások mértéke csupán 39 százalékkal, az oktatásra fordított összeg pedig csak 30 százalékkal emelkedett (mindhárom terület az Emmi alá tartozik, vagyis Kásler miniszter felügyeli).

Persze, a sportban volt is honna hova felfejlődni: az itt tapasztalható jelentős növekedés ugyanis részben annak köszönhető, hogy 2011 előtt nagyon szűkös keretekből kellett az ágazatnak gazdálkodnia.

2018-ban a TAO-val együtt 455 milliárd forint jutott a sportra, míg a háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra 152 milliárdot költött a kormány, a rendelői, orvosi és fogorvosi ellátásra pedig 83,5 milliárdot.

Ez utóbbi 39 százalékkal kevesebb, mint amennyi a 2011-es költségvetésből ugyanerre a területre jutott.

Jelentős eredmények, ugyebár.