Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

TASZ: Tavaly is többen haltak meg kórházi fertőzés miatt, mint autóbalesetben

Megkapta végre a TASZ a 2018-as jelentést, amelyből kiderül, hányan haltak meg tavaly kórházi fertőzésben.

Még mielőtt rátérnénk a konkrét adatokra, érdemes felidézni, hogy mekkora nehézségek árán sikerült csak megszerezni őket. A TASZ évek óta folyamatosan jelzi, hogy a kórházi fertőzésekről szóló jelentésnek nyilvánosnak és mindenki számára érthetőnek kell lennie, hiszen olyan információkat tartalmaz, amelyek – szó szerint – létfontosságúak.

Ehhez képest az EMMI évről évre igyekszik húzni az időt, ráadásul a jelentés jellemzően úgy van megírva, hogy azt a szakembereken kívül nem sokan értik meg. Tavaly Asbóth Márton, a TASZ projektvezetője is megjegyezte:

„Aki arra keresi a választ, hogy 2017-ben hányan fertőződtek és haltak meg a fertőzések miatt, nem fogja könnyen megtalálni a vonatkozó adatokat. Nem vitatjuk, hogy fontos a szakemberek, a szakmai közvélemény tájékoztatása, de ezt el kell választani a közvélemény számára közzétett adatoktól. Ezeknek egyértelműeknek, a laikusok számára is érthetőknek kellene lenniük” – fejtette ki Asbóth a jelentéssel kapcsolatban.

E tekintetben ugyan minden évben van némi fejlődés, de azt azért a TASZ is megjegyzi, hogy a közérthetőségen még mindig lenne mit fejleszteni.

A jelentésből ugyanis nagyon nehéz kihámozni, hogy összesen hányan fertőződtek meg, és hányan haltak meg kórházi fertőzésben 2018-ban. Elég szomorú helyzetjelentés a hazai közállapotokról a TASZ megjegyzése azzal kapcsolatban, hogyan próbálták a jelentést megfejteni:

„Tavaly Böröcz Karolina epidemiológus segített értelmezni az adatokat, ő azonban idén tavasszal elhunyt. Akárhogy is próbálkoztunk, azóta sem sikerült olyan epidemiológussal kapcsolatba lépnünk, aki vállalkozott volna arra, hogy segít nekünk értelmezni az adatokat.”

Amit mégis sikerült „laikusként” kiolvasniuk, az viszont nem ad okot túlzott optimizmusra.

A TASZ számításai szerint a fertőzések száma csak a három kötelezően jelentendő kategóriában 15.151 volt, a betegek közül 541-en meg is haltak.

Csakhogy ez a szám csalóka: azt feltételezi, hogy minden esetet megfelelően diagnosztizáltak, a diagnosztizált eseteket pedig be is jelentették. A kórházak jelentési fegyelméről azonban rossz hírek keringenek, a jelentés pedig lakonikusan csak annyit jegyez meg, hogy ez a fegyelem 2018-ra javult – de hogy hogyan, mennyire, az nem derül ki. Ráadásul ez a szám csak a három legfőbb kórházi fertőzési okot – a multirezisztens kórokozókat, a clostridium difficilét és a véráramfertőzéseket – tükrözi, ezek mellett viszont van még egy csomó, amit a kórházak kötelezően választható rendszerben jelentenek. Ezekről a fertőzésekről tehát nincs országos adat, mert nem minden kórház közöl információkat.

Érzékeltetésképp a TASZ összevetette a kórházi fertőzések (feltételezett) számát a (pontosan vezetett) közúti balesetekkel.

A kórházi fertőzésekkel szemben a közúti balesetekről ugyanis naprakész statisztika áll rendelkezésre, amiből az derül ki, hogy 2018-ban összesen 567-en haltak meg az utakon. Azt a TASZ is megjegyzi, hogy ez persze első ránézésre kevéssel ugyan, de több, mint a kórházi fertőzésben meghaltak száma,

„de ha a fenti kiegészítést hozzávesszük, biztosak lehetünk abban, hogy 2018-ban többen haltak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben” – fogalmaznak.

Sajnos a jelentésekből nehéz pontosan megállapítani, hogy a korábbi évekhez képest mi volt a helyzet tavaly a kórházakban. Azért néhány adatot mégis ki lehet olvasni:

  • A vérmérgezések aránya például óriásit ugrott: míg 2017-ben 18,2 eset jutott 10.000 betegre, addig 2018-ban 21,2. Ez összesen 4060 fertőzést jelent.

 

 

  • A súlyos bélfertőzés aránya pár évvel ezelőtt csökkenő tendenciát mutatott, de 2016-tól már újra emelkedik. 2017-ben 27,4, 2018-ban 28,1 eset jutott 10.000 betegre.
  • A 2018-ban tudjuk, hogy 206 haláleset történt multirezisztens kórokozók miatt. 2017-ről viszont nincs adat, a TASZ diagramjában üresen kellett hagyni ezt az oszlopot.

 

És még egy szemléletes adat: a kórházi fertőzések elleni védekezésről jó képet ad, hogy mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. És bár ez a szám folyamatosan emelkedik, még mindig messze elmarad az EU átlagától: 2017-ben 8,39, 2018-ban pedig 9,51 litert használtak 10.000 ápolási napra vetítve.

Az EU-ban ugyanez a mutató már 2015-ben 24 liter volt!

A jelentéssel kapcsolatban a TASZ jelezte: nem csak azért kritizálják, mert nem közérthető, hanem azért is, mert a Nemzeti Népegészségügyi Központ (ami nagyjából az ÁNTSZ utódja) két nagyon fontos dolgot elmulaszt.

  • Nem tájékoztat: A betegeket nemcsak a számok érdeklik, hanem az is, hogy végtére is mik ezek a kórházi fertőzések, mit kell tudni róluk, milyen intézkedéseket tesznek a kórházak a fertőzések megelőzésére, mennyi az esély, hogy a betegek meggyógyulnak, ha elkapták, és ők maguk mit tehetnek ellenük. Fontos, hogy betartsák az alapvető higiéniai szabályokat, például mossanak kezet és betegen ne menjenek látogatóba a kórházba.
    A jelentésből kiderül az is, hogy a kórházakban 131 járvány (vagyis egymással összefüggő fertőzéses eset) alakult ki, aminek a 78 százaléka ún. nem specifikus, vagyis a kórházon kívül is előforduló járvány volt. Ezek között a vezető kórokozó a calicivírus volt, de 10 járványt az influenza okozott. Bár a jelentésből nem derül ki, de jó lenne tudni, hogy ebből mennyi köszönhető a betegek, a látogatók óvatlanságának.
  • Nem kér számon: A jelentéssel szembeni egyik legnagyobb szakmai kritika az, hogy nem vesz tudomást az ún. jelentési fegyelemről – illetve annak hiányáról. Pletykálják, hogy vannak kórházak, amelyekben példás a jelentési fegyelem, vagyis minden előforduló esetet jelentenek az NNK-nak. Más kórházakról inkább az a hír járja, hogy nem veszik komolyan ezt a kötelezettségüket. Az NNK nyugodtan megtehetné, hogy arról is közzétesz információkat, hogy a kórházak hogyan jelentenek. Ehelyett a jelentésben csak homályos utalások szólnak arról, hogy a jelentési fegyelmen még van mit javítani.

A TASZ a problémák feloldására korábban elküldte javaslatait az NNK-nak. Mint írják:

„Bízunk benne, hogy ezek a javaslatok nyitott fülekre találnak. Addig is érdemes megnézni az amerikai egészségügyi szerv, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) vadonatúj, bár kicsit még béta állapotú kórházi fertőzéses oldalát. Bízzunk benne, hogy egyszer nálunk is így fog kinézni a kórházi fertőzésekről szóló hivatalos tájékoztatás.”

Olvass tovább!