Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Trükközik a kormány a kórházi fertőzésekről szóló tavalyi jelentéssel

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vette észre, hogy titokban felkerült az ÁNTSZ honlapjára a 2017-es év kórházi fertőzéseiről szóló jelentés.

Mint azt korábban mi is megírtuk, több olyan adat is van – a telente kihűlés miatt elhunyt személyek számától a létminimum alatt élőkön át a kórházi fertőzésekig – amelyet a kormány előszeretettel titkol el.

A TASZ álláspontja szerint a kormány folyamatosan trükközik az adatok nyilvánosságával, de most legalább részinformációkat szerezhetünk arról, mi történt tavaly (bár a jelentés átlagemberek számára továbbra sem érthető).

A jelentést meglehetősen nagy titokban, a közvéleményt nem tájékoztatva töltötték fel az ÁNTSZ honlapjára– ami már csak azért is különös, mert 2005-től az összes eddigi jelentés az Országos Epidemiológiai Központ oldalára került fel…

Csakhogy a frissen megjelent adatokban sincs sok köszönet: bár korábban a tisztifőorvos kijelentette, hogy törekszenek a jelentések és elemzések közérthetővé tételén, Asbóth Márton, a TASZ projektvezetője szerint a jelentést áttekintve nem látszik annak eredménye, hogy a kórházi fertőzésekről szóló adatokat érthetővé akarnák tenni.

„Aki arra keresi a választ, hogy 2017-ben hányan fertőződtek és haltak meg a fertőzések miatt, nem fogja könnyen megtalálni a vonatkozó adatokat. Nem vitatjuk, hogy fontos a szakemberek, a szakmai közvélemény tájékoztatása, de ezt el kell választani a közvélemény számára közzétett adatoktól. Ezeknek egyértelműeknek, a laikusok számára is érthetőknek kellene lenniük” – fejtette ki Asbóth a jelentéssel kapcsolatban.

Mindeközben a TASZ továbbra is perli az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), jelenleg épp a Kúria döntését várják, mert a minisztérium továbbra sem hajlandó a kórházi fertőzések számának kórházankénti bontását (vagyis hogy az egyes kórházakban hány kórházi fertőzéses eset történt) kiadni.

„Amíg ilyen ködösítés zajlik, mint amit a jelentés közzététele körül látunk, és amíg olyan érthetetlen a jelentés, mint az idei is, addig különösen aktuális az átlátható egészségügy követelése” – nyilatkozta Asbóth Márton.

A TASZ egyébként petícióban követeli az egészségügy átláthatóvá tételét, és a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatok összehasonlítható, közérthető és hiteles módon történő nyilvánosságra hozását.

Na de akkor lássuk, mit is lett közzé téve az ÁNTSZ honlapján.

Íme egy idézet, ami – reményeink szerint – a kórházi fertőzések számát rögzíti:

„Ötvenegy fekvőbeteg ellátó intézmény 106 nosocomiális járványt valamint egy multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) okozta pseudojárványt jelentett 2017. évben. A 106 nosocomiális járvány 71,7%-a (N:76) un. nem specifikus, vagyis egyéb közösségekben is előforduló járvány; míg 28,3%-a (N:30) un. specifikus, azaz kizárólag egészségügyi intézményi körülmények között kialakuló járvány volt.

Az előző évi nosocomiális járványhoz képest csökkent a bejelentett járványok száma, melynek oka elsősorban, hogy a nem specifikus enterális járványok száma 33,7%-al csökkent.

A specifikus járványok száma lényegében nem változott.

A járványok során megbetegedettek száma 1 559 fő volt (2016. – 2244 fő). A megbetegedések túlnyomó többségét (1 419–91,0%) a nem specifikus járványok során regisztrálták; a nem specifikus járványokban megbetegedettek 14,0%-a (199 fő) egészségügyi dolgozó volt. (Az egészségügyi dolgozók nem specifikus, elsősorban virális enterális járványokban való érintettsége sokszor alatta marad a nemzetközi irodalmakban leírtaknak (≥20%)).

A 30 specifikus járvány során 140 megbetegedést és 17 exitust (letalitás 12,1%) regisztráltak (2016-ben 25 exitus) illetve a 17 nem specifikus légúti járványban megbetegedett 251 ápolt közül 3 fő (letalitás 1,2%) elhalálozásáról értesültünk. A specifikus járványok során meghaltak kórformái a következők voltak: 4 fő véráramfertőzés, 2 fő sebfertőzés, 1 fő légúti fertőzés, 2 fő pneumónia, orrmelléküreg gyulladás, alsó légúti-, húgyúti- és sebfertőzés, 1 fő véráram-, seb- és alsó légúti fertőzés, 3 fő pneumónia, véráram-, sebfertőzés és ventriculitis, 2 fő pneumónia, véráram- és sebfertőzés, 2 fő pneumónia és véráram fertőzés, illetve 2 fő influenza és 1 fő legionellózis.”

Nem nagyon szeretnénk tippelni, hogy mindez mit jelenthet, a jelentés még folytatódik hosszú oldalakon keresztül – de az biztos, hogy sok időt felemésztene, míg ebből a szövegből ki tudnánk hámozni, hogy mi a helyzet a kórházi fertőzésekkel.

Vagyis egy dolgot tudunk biztosan: a kormány továbbra sem nagyon szívesen árulná el, hogy az egyes kórházakban hányan, és milyen kórházi fertőzésben betegedtek meg, illetve hunytak el.

Olvass tovább!