„Tolószékes embereket se szeretnénk nézegetni”: így érvel a Coca-Cola plakátjai ellen a PestiSrácok

„Tolószékes embereket sem szeretnénk mozgólépcsőnyi meg buszmegállónyi hirdetéseken nézegetni (sőt, a francnak se hiányoznának a mozgólépcsőnyi és buszmegállónyi hirdetések), miközben nem gyűlöljük a mozgássérülteket, nem akarjuk bántani és kirekeszteni őket, sőt akadálymentesített feljárókat építünk nekik, ahol csak lehet.”

Ez egy érv a PestiSrácok egyik, az érzékenyítést nagy önérzettel elutasító cikkében, méghozzá (nyilván senkit se lep meg) Coca-Cola „homoszexualitást népszerűsítő” plakátjai ellen, bízzunk benne, hogy a szerző ebbe a reklámba bele se fut.

Manapság lassan kezd sikk lenni a nemzeti-keresztény oldalon a buzilobbi elleni kirohanás, úgyhogy igazán semmi meglepő nincs abban, ahogy ráugrottak a Coca-Cola hirdetésére a propagandalapok, mintha dupla flekkdíj járna érte.

Most hagyjuk is, hogy mi a helyzet magával a Coca-Cola kampánnyal, az ez esetben ugyanis legfeljebb eszköze annak, hogy a propagandalapok folytathassák gyűlöletkeltő hecckampányukat.

Viszont veszélyes az a terep, amire átmerészkednek a srácok, nem túl könnyen körülhatárolható ugyanis, hogy ezen az úton elindulva hova lyukadunk ki.

Az alap ugye az, amivel érvelni szokás azon a térfélen, hogy melegnek lenni „természetellenes állapot”, amit ezek a jóemberek nem szívesen néznek, ha ki van plakátolva a metróban, meg nem akarják, hogy a gyerekük is lássa azt (és tényleg, ne rugózzunk most azon, hogy ez mennyire problematikus alapállás).

Csakhogy párhuzamba állítani ezt azzal, hogy tolószékes – tehát mozgássérült – embereket se szívesen néznek, olyan állítás, amivel más szinten kell kezdeni valamit.

Mit jelent az, hogy nem szívesen néznek mozgássérült embereket? Mozgássérült emberek vannak, az utcán, a buszmegállókban (nem plakátokon, élőben!), a boltban, a világban. Ez nem/sem egy természetellenes állapot, amit el kellene rejteni az emberek elől (hovatovább tény, hogy ma Magyarországon még mindig az a helyzet, hogy a bármilyen fogyatékkal élő embereket az ellátórendszer maga is igyekszik elrejteni a társadalom elől, nem csoda, hogy nehéz érzékenyíteni ebben a témában).

Viszont aki ilyet állít, az emberi méltóságukban sérti meg a mozgássérülteket.

Megannyi ember így születik, mások valamilyen betegség, baleset következtében válnak mozgássérültté. Hogy lehet ezt bárkin is számon kérni? Hogy meri bárki is kijelenteni, hogy nem szívesen nézi ezeket az embereket?

Vagy nem baj, ha ilyenek, csak csinálják a négy fal között?

Hol a határ abban, hogy mit nézünk szívesen és mit nem? És meddig mehet el bárki ennek a megítélésében?

A mozgássérültek nem szívesen látott emberek, mert „nem természetes” a… Mijük is? És mi van azokkal, akik más módon „nem természetesek”: mondjuk magasabbak az átlagnál, netán alacsonyabbak, hat ujjal születtek (ne felejtkezzünk el Ady Endréről, jól illik a sorba), kancsalok, szeplősek, és így tovább, és így tovább? Érezzük, ugye, milyen messzire vezet mindez?

További érdekesség, ha már itt tartunk, hogy a PestiSrácok igencsak aggódik amiatt, hogy bár folyton azt hallják, „hogy a homoszexualitás nem meggyőzéssel terjed – ha így van, akkor mégis miért győzködik egyhuzomban a népet mindenféle körmönfont módokon?”

Ugyanezen logika mentén akkor attól is tartanunk kéne, hogy ha netán tolószékes embereket látnánk plakátokon, akkor mi magunk is esetleg, netán, hovatovább tolószékbe ülnénk?

Ja, és akkor arról az álságos érveléssel még nem is foglalkoztunk, hogy „nem gyűlöljük a mozgássérülteket, nem akarjuk bántani és kirekeszteni őket, sőt akadálymentesített feljárókat építünk nekik, ahol csak lehet”.

Mert ez azért ebben a formában ugye nem igaz.

Elég csak a 3-as metróra, és az akörüli, iszonyatosan nagy küzdelemre gondolni, aminek a végén lettek ugyan akadálymentesített megállók, de nem az összes az, és még csak nem is mindegyik méri fel, hogy mik a valós igényei a mozgássérülteknek (és mindenki másnak, az idősektől a babakocsis anyukákig), akik használni hivatottak – erről itt egy igen tanulságos videó.

Szóval az egész érvelés úgy, ahogy van sántít, de ami még ennél is nagyobb baj, hogy egy újabb csoport megbélyegzésével igyekszik érvényesíteni eredeti, megbélyegző szándékát.

Ez pedig minden formában elfogadhatatlan. Vagy, hogy egyszerűbben fogalmazzak: SZÉGYEN.

Címlapkép: Coca-Cola / Facebook
Olvass tovább!