Hiába tiltakozott Trump, mégis bekerült a záróiratba a klímakérdés: ilyen volt a G20 csúcstalálkozó

Ma fejeződött be Oszakában, Japánban a G20-as országok csúcstalálkozója. A G20 az Európai Uniót és a világ többi, nagy gazdaságát tömörítő szervezet, amelynek tagjai együttesen a világkereskedelem nyolcvan százalékát bonyolítják le. A G20-as országok 1999 óta minden évben találkozót szerveznek, ahol a világgazdaság vezető politikusai különböző ügyeket vitatnak meg. Az idei év hangsúlyos témái a kereskedelem, a klímavédelem és az iráni atomegyezmény.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki az Európai Uniót képviseli Japánban, a találkozó megnyitója előtt találkozott a házigazdával, a japán Abe Sinzó miniszterelnökkel, ekkor a következőt nyilatkozta:

„Globális kihívásokra kell megoldást találnunk. Fokoznunk kell azokat az intézkedéseket, amelyek célja az éghajlatváltozás jelentette fenyegetés elkerülése, a kereskedelmi háborúk megakadályozása, a nemzetközi kereskedelmi rendszer megreformálása és a digitális forradalomra való felkészülés. Ugyanakkor nemzetközi szinten is egyre feszültebb a helyzet, gondoljunk csak Iránra vagy az Egyesült Államok és Kína viszonyára.”

A fórum első napja „kétoldalú találkozókról” szólt: találkozott többek között egymással Donald Trump és Vlagyimir Putyin is, valamint egy sajtótájékoztatót is tartottak. A két politikus egyetértett abban, hogy kapcsolataik javítása nem csak az országaik, de az egész világ érdekét szolgálja, emellett a Fehér Ház egy Twitter bejegyzésben arról is írt, hogy az iráni, szíriai, venezuelai, valamint ukrajnai helyzetről is szó esett.

Trump az éppen leköszönő, konzervatív brit miniszterelnökkel, Theresa May-el is találkozott, valamint a brazil Bolsonaroval is, de a legfontosabb beszélgetése a kínai elnökkel, Hszi Csin-ping-el volt.

Kína és az Amerikai Egyesült Államok között ugyanis már régóta kereskedelmi konfliktus húzódik, amely májusban azzal csúcsosodott ki, hogy Trump „nemzetbiztonsági kockázatra” hivatkozva kitiltotta a céget Amerikából. A kitiltás azután merült fel, hogy kiderült: a népszerű kínai okostelefonmárka olyan hardveres „hátsó ajtókat” (backdoor) épített be készülékeibe, amelyek a kínai titkosszolgálat felé továbbítják a felhasználók adatait.

A találkozó után végül kiderült, hogy az amerikai elnök feloldja a tiltást, így megkezdhetik az újabb kereskedelmi tárgyalásokat.

Mint ahogy azt ma mi is megírtuk, a fórum másik fontos történése, hogy nem Manfred Weber, az Európai Néppárt jelöltje lesz az Európai Bizottság elnöke. A megbeszélést Donald Tusk vezette, aki az európai pártcsaládok vezetőivel is egyeztetett, a döntést pedig végül Angela Merkel német kancellár is elfogadta.

A csúcstalálkozó ma zárult, az országok a zárónyilatkozatába többek között az került be, hogy az országok innentől törekednek a „szabad, igazságos, hátrányos megkülönböztetés nélküli, átlátható kereskedelmi és befektetési környezet” megteremtésére, valamint fokozzák a terrorizmus és az erőszak internetes terjesztése elleni intézkedéseket – írja az MTI. Trump pedig hiába tiltakozott, bekerült a zárónyilatkozatba a klímakérdés is: a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény melletti elkötelezettségét több résztvevő ország vezetője is megerősítette.

Olvass tovább!