Elszálltak Weber csúcsjelölti ambíciói, vasárnap rendkívüli uniós csúcson dönthetnek az új jelöltről

Nem Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje lesz az Európai Bizottság következő elnöke – írja az MTI a Die Welt nyomán.

A német konzervatív lap értesülései szerint az EU Oszakában, a G20-csúcstalálkozón tartózkodó állam-, illetve kormányfői helyi idő szerint péntek délután tanácskoztak, a megbeszéléseket Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vezette, és az európai pártcsaládok vezetőivel is egyeztették a döntést, amelyet végül Angela Merkel német kancellár is elfogadott.

A lap egy jól értesült forrásra hivatkozva arról számol be, hogy az EU-tagállamok vezetői és az Európai Parlament (EP) vezető képviselői a következő két napban fognak egyeztetni arról, hogy a szociáldemokraták csúcsjelöltjét, a holland Frans Timmermanst jelöljék a bizottság élére vagy a néppártból nevezzenek meg másik jelöltet.

A Die Welt úgy tudja, hogy három lehetséges jelölt neve neve merül fel újra meg újra az egyeztetéseken:

  • a francia Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, korábbi belső piaci biztos,
  • a bolgár Krisztalina Georgieva, aki jelenleg a Világbankot vezeti, korábban pedig a brüsszeli testület alelnöke volt,
  • valamint Andrej Plenkovic horvát kormányfő lehet esélyes arra, hogy az Európai Bizottság élére kerüljön.

A kérdés tisztázására vasárnap rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben.

Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé.

Ennek ellenére a pártcsaládok először a 2014-es uniós tisztújítás előtt, a folyamat demokratizálására hivatkozva megnevezték csúcsjelöltjeiket, azzal a deklarált céllal, hogy annak a pártcsaládnak a jelöltje kapja meg a bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak.

2014-ben az állam-, illetve kormányfők végül többségi szavazással, magyar és brit ellenvetéssel úgy döntöttek, hogy a néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.

Azt, hogy a csúcsjelölti rendszer idén döcögősen működik majd, már egy ideje sejteni lehetett. Mivel az Európai Néppárt és az S&D sem szerzett önmagában parlamenti többséget, az ALDE és a Zöldek viszont megerősödtek, így már nem csupán a két nagypárt szava érvényesül a tárgyalásokon. Ráadásul Angela Merkel is bejelentette visszavonulását – ez azonban azt is jelenti, hogy pozíciói meggyengültek, amit viszont az Orbán Viktorral egyre kacérkodó francia elnök, Emmanuel Macron, és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is kihasználhat, saját befolyása növelésére.

Mindeközben Manfred Weber pozíciói is meggyengültek, nem függetlenül attól, hogy a szociáldemokrata és liberális parlamenti frakciók már korábban jelezték, hogy semmiképp nem támogatják a bajor politikust, akinek bizottsági elnöki ambíciói végleg a Tanácsban, az állam- és kormányfők ellenkezése miatt véreztek el.

Az már most látszik, hogy az egyes politikai és gazdasági érdekek mentén megszülető végső döntés kevéssé nevezhető transzparensnek, ami már csak azért is baj – amint azt korábban Pap Szilárd István a Mércén meg is írta -, mert

„[a] széles európai közvélemény rálátása nélkül ugyanis elkerülhetetlen annak a veszélye, hogy valójában csak pitiáner önérdekek és személyes ambíciók befolyásolják a kiválasztás folyamatát.”

(MTI/Mérce)
Olvass tovább!