Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Demcsák Zsuzsa a bántalmazó párkapcsolatáról: az a baj, hogy a nők magukat hibáztatják

Ez a cikk több mint 5 éves.

Az ATV Jakupcsek plusz című műsorának szerdai adásában a bántalmazó párkapcsolatokról volt szó, a műsorban Demcsák Zsuzsa műsorvezető hosszan beszélt arról, miért nem lépett ki korábban bántalmazó kapcsolatából, és arról is szó volt, hogy hogyan viselkednek a családon belüli erőszak elkövetői a bántalmazó párkapcsolatokban.

A műsor eredeti témája a féltékenység volt, de végig általában véve családon belüli, párkapcsolati erőszakról volt szó. (Az, hogy a két téma a műsorban összefolyt, nem véletlen: az erős, kontrolláló féltékenységet a NANE nők elleni erőszakkal foglalkozó civil szervezet is a bántalmazó párkapcsolatok egyik figyelmeztető jeleként tartja számon.)

Első vendégnek Demcsák Zsuzsát a TV2 és az ATV korábbi műsorvezetőjét hívták, aki már többször adott interjút korábbi bántalmazó házasságáról. Demcsák a műsorban arról beszélt, hogy volt férje a kapcsolatuk kezdetétől megpróbálta megfosztani az autonómiájától, például belenézett a privát üzeneteibe. A műsor későbbi, szintén bántalmazó kapcsolatot átélt vendége, Seres Barbara arról is beszélt, hogyan szigetelte el élettársa a barátaitól, hogy ne legyen kihez segítségért fordulnia.

Az adásban több olyan kérdésről is szó volt, amelyekről ritkán esik szó ilyen terjedelemben nagy elérésű felületeken. Demcsák például arról beszélt, szerinte a bántalmazó párkapcsolatok elleni küzdelem legnagyobb akadálya, hogy

„a nők azt gondolják, hogy ők a hibásak… hogy mi nem tettünk valamit meg”.

Valóban jellemző, hogy az elkövető az áldozatát teszi felelőssé a bántalmazásért, és Demcsák is arról beszélt, hogy eleinte magában kereste a hibát, maga próbálta megoldani a helyzetet, hosszú idő után végül a szülei rávették, hogy lépjen. Arról a jelenségről is beszélt, hogy gyakran a közvetlen rokonok, barátok, szomszédok sem szólalnak fel, amikor valami gyanúsat látnak, a környezet jellemzően el sem hiszi az erőszakot, mert a bántalmazó más arcát mutatja kifelé.

Ennek ellenére Jakupcsek a műsor folyamán végig az áldozatok felelősségét firtatta, Demcsáknak többször feltette a kérdést, hogy szerinte hol rontotta el.

Egy 2014-es reprezentatív kutatás szerint a magyar nők 6%-a, több mint 223 ezer nő él jelenleg olyan párkapcsolatban, amelyben partnere fizikai és/vagy szexuális erőszakot követ el vele szemben. A 15 éves koruk óta a fizikai és/vagy szexuális erőszak valamely formájának áldozatává vált magyar nők aránya a 18–74 év közötti korosztályban 28%.

A Mércén novemberben sorozatot indítottunk a nők elleni erőszak és a párkapcsolati erőszak kérdéseiről.

A műsor legtanulságosabb része az volt, amikor a házigazda kijelentette, ő biztosan kiszállt volna már az elején, és megmentette volna a gyerekeket, mert „ha fájdalmat érez egy kapcsolatban valaki, az nem jó.” Demcsák ez után arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés nem olyan könnyű, főképp ha két közös gyerek is része a képletnek, majd elmondta, „addig tűr az ember, amíg el nem jut odáig, hogy ne magát hibáztassa”. Jakupcsek neki is felteszi a felelősségét firtató kérdést, nem vetődött-e föl benne, hogy el kellene mennie.

„Hova?”

– kérdezett vissza Seres, nyilvánvalóvá téve, hogy nem gondolja ilyen egyszerűnek a választást.

Demcsák saját tapasztalatával is megvilágította, miért nem életszerű, hogy egy nő azonnal kiszáll egy bántalmazó kapcsolatból. Mint elmondta, azt tanulta, hogy a végsőkig ki kell tartania a férje mellett, akivel két gyereket neveltek együtt. Abban hitt, hogy együtt kell lennie a családnak. Később kiemelte, nem volt más példája, mint az, hogy együtt éli le az életét azzal az emberrel, akivel összeházasodott. A műsor későbbi vendége, Seres Barbara is hasonlókról beszélt, akinek az élettársa végül a közös gyereküket is meggyilkolta.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerősét bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 80 80 81 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

Gyermekkori abúzus áldozatai a fenti segélyvonalakon túl a Muszáj Munkacsoport oldalán tájékozódhatnak.

Demcsák elmondta, hogy nehéz a törvény előtt bizonyítani, amit a bántalmazás túlélői megélnek, akár a fizikai abúzust is. (Arról mi is többször írtunk, milyen akadályok várnak azokra, akik a hatóságokhoz fordulnak, és hogyan hagyja figyelmen kívül a magyar jogrendszer a nők tapasztalatát a nők elleni erőszak ügyekben.) Kiemelte ugyanakkor, hogy a verbális és a lelki abúzus még inkább rejtve marad a környezet, a társadalom számára. (A műsorvezetőt éveken keresztül bántalmazó férfit négy és fél év pereskedés után 2016-ban ítélték pénzbírságra. Seres Barbara élettársa előzetesből szabadulhatott a bírósági tárgyalás napján, ez után hét nappal történt a gyilkosság.)

Horváth Éva pszichológus végül arról beszélt, hogy a féltékenységhez olyan kulturális tévhitek kapcsolódnak (a szerelem jele), hogy akkor sem tartják a legtöbben problémásnak, ha szélsőséges formákat ölt.

A teljes adást itt lehet megnézni.

Címlapkép: ATV pillanatkép