Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Költségstop: még jobban megnehezíti a kormány a szakképzőcentrumok működését

Tanéven túli pénzügyi kötelezettségvállalásról ne, vagy csak a legszükségesebb mértékben döntsenek a szakképző centrumok főigazgatói – utasította őket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár egy, a Népszava birtokába került levélben. Pölöskei Gáborné szerint a rendelkezést az intézmények élére hamarosan megérkező és a gazdasági irányítást a főigazgatóktól és gazdasági igazgatóktól átvevő, központilag kinevezett kancellárok mozgásterének biztosítása indokolja. Mindez lényegében a kiadások nullához közelire való csökkentésére kötelezné az intézmények vezetőit, hosszabb távú szerződéseket – például oktatókkal, intézményi dolgozókkal való megbízási szerződéseket – a váltásig nem köthetnének.

A Népszava által megkérdezett centrumvezető szerint:

„Ez igencsak nehéz helyzetbe hozza a főigazgatókat, sőt a szakképzés egészét. (…) A felnőttképzés, ami jórészt ugyancsak a centrumok feladata, folyamatosan megy, ott nincs tanév. Oktatók, vizsgáztatók megbízására bármikor szükség lehet”.

A szakképzés a Magyar Tudományos Akadémiával egyetemben júliusban került az idén felállított, Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá, a kancelláriai rendszer bevezetéséről szóló javaslatot pedig október végén nyújtotta be a miniszter. A benyújtást nem előzték meg szakmai egyeztetések, de Pölöskeiné szerint az elfogadás még idén, az életbelépés pedig januártól meg fog történni.

Mi a helyzet a szakképzésben?

Ezzel a címmel közölt vasárnap egy összefoglalót a Civil Közoktatási Platform a szférával kapcsolatos 2012 óta bevezetett módosításokat értékelve. Juhász Ágnes értelmezése szerint a kancelláriarendszer felállításáról szóló törvényjavaslat alapján „az iskolaigazgatók – hivatalosan tagintézmény-vezetők – jogosultsága nem változik: érdemi kérdésekbe nem szólhatnak bele.”

A cikk szerint 2012 óta a szakképzési rendszer „lebutítása” zajlik, de a szakképzési törvény tavaly decemberi változtatásait általában pozitívan értékeli. Kiemeli, hogy a szakgimnáziumokban nem kötelező az érettségi mellett szakmát szerezni, az erre szánt idő közismeretre, érettségi felkészülésre, speciális szakmai programokra is fordítható, ezzel szabadabb teret adva mind az iskoláknak, mind a diákoknak a képzésben és a felkészülésben.

További változások, illetve azok hiánya, amelyeket az elemzés fontosnak talál:

  • A szakmaszerkezeti döntések nem egy, hanem három évre szóló megállapodásokban határozzák majd meg az oktatható szakmákat.
  • A szakmai érettségi kötelező marad – ezzel kapcsolatban az ombudsman alapjogsértést állapított meg, elsősorban a felkészülési idő hiányát kifogásolva.
  • A szakok elindulását sokszor megakadályozó tanár- és szakoktatóhiány kezelésére pedig előnyösebb bérezések és életpályamodellek bevezetései vannak tervben.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége részletes stratégiai javaslatot dolgozott ki nemrég a szakképzési rendszer fejlesztésére. Ebből az elemzés többek között kiemelte a MGYOSZ azon célját, hogy a tanulók 80 százaléka érettségit szerezzen, valamint a teljesítménytől függő, jelentős ösztöndíjak bevezetését.

„Zavar” a közös egyeztetésben

Jó ideje tart a magyar munkaerőpiac egyik alappilléreként számon tartott szakképzési rendszer szétzilálása, amivel párhuzamosan csupán látszategyeztetések folynak a kormány és az érdekvédelmi szervezetek közt. 2016-ban (ebben az időben a szakképzés még az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozott) a terület változtatásait előkészítve felkérték az akkor 125 éves Eötvös Loránd Fizikai Társulatot, hogy javaslatokat tegyenek a szakképzésben kialakult helyzet „konszolidálására”. Azonban a javaslatok megtárgyalására felállított Köznevelési Kerekasztalhoz az EMMI munkacsoportja már egy kész tervezettel, a társulat szakmai tanácsainak meghallgatása nélkül érkezett.

Egy évvel később Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kinyilvánította, hogy a kormány a gimnáziumokból a szakképző-iskolákba szándékozza terelni a magyar diákokat, azok jobb munkaerőpiaci elhelyezkedése érdekében. Miközben Parragh vehemensen kritizálta azokat a szülőket, akik úgy látták, hogy a gyermekeik jövőjét a gimnáziumi érettségi tudja biztosítani, nem nyújtott érdemi megoldási javaslatokat a magyar szakmunkás-szektor és szakképzés létező problémáinak kezelésére.

Ezután a terület a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, majd a vadiúj ITM-hez került, a módszer pedig – az érdekvédelmi szervezetek sajnálatára – azóta sem változott. A minisztérium által a törvénymódosításokkal kapcsolatos egyeztetésre szeptemberben felállított Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint

„a demokrácia elvárásainak megfelelően kezdte meg működését, ám ebbe a működésbe nemrégiben zavar jelentkezett, hiszen a kormány a nélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről (pl. kancellári rendszer), hogy kikérte volna az általa elsősorban e célból létrehozott testület véleményét.”

Szűcs Tamás arról számolt be, hogy amikor mindezt a PDSZ szóvá tette a SZIT legutóbbi ülésén, a minisztérium időhiánnyal magyarázta az eljárást.

A Pedagógusok Szakszervete (PSZ) szerint az októberi törvénymódosítás értelmében „a szakképzéssel foglalkozó iskolákba olyan felelős vezető (kancellár) kerülne, akinek végzettsége és szakmai tapasztalata nem felel meg sem a nemzeti köznevelési, sem a szakképzési, sem az államháztartási törvény jelenleg érvényes előírásainak.”

Olvass tovább!