Jó reggelt: az MNB beleszállt a kormány oktatáspolitikájába

Átfogó reformokat sürget frissen publikált Növekedési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy a gazdaság érdemben folytatni tudja felzárkózását Ausztriához képest – írta meg a Zoom.hu.

A Jegybank előrejelzése szerint akár már 2030-ra komoly eredményeket lehetne elérni, ha a kormány széleskörű reformokat vezetne be, csakhogy ennek egyelőre semmi jele nincs, az érdemi kormányzás kimerül a migráció elleni harcban és a demográfiai fordulat érdekében erőltetett propagandában (lásd legutóbni Nemzeti Konzultáció).

Amennyiben a reformok elmaradnak, a magyar gazdaság a jelenlegi, közepesen fejlett szinten marad, amit az MNB a közepes fejlettség csapdfájaként jellemez – ebből a csapdából ugyanis a nemzetközi, évtizedes tapasztalatok alapján nagyon nehéz kitörni.

Magyarán ha a kormány nem változtat jelenlegi politikáján, nagy bajban leszünk.

Különösen érdekes, hogy az MNB szerint rövid távon nem apellálhatunk a demográfiai robbanásra (már csak azért sem, hiszen a mostanában születő gyerekek meglehetősen sokára válhatnak munkaerőpiaci „tényezővé”), ezért elsősorban a külföldről hazatérő és a hazai inaktív munkaerő mobilizálásában bízhatunk.

Ami viszont ennél is fontosabb: az MNB kimondja, hogy a humántőke minőségének egyik meghatározó eleme az oktatási rendszer, amely jelenleg igen komoly kihívásokkal szembesül. Többek közt azzal, hogy a felgyorsult innovációs technológiai fejlődés miatt lehetetlen előre megmondani, 15-20 év múlva milyen készségekre lesz szüksége a munkaerőpiacon a felnövő generációnak.

Annyit a  jegybank is leszögez: az idegennyelv-tudás és a digitális alapismeretek minimálisan elvárt alapkészségek lesznek.

Előbbiről egyébként annyit érdemes elmondani, hogy a magyarok 57 százaléka semmilyen idegen nyelvet nem beszél, utóbbiról pedig azt, hogy a magyar diákok 60%-a digitális analfabéta. Vagyis a helyzet tragikus.

Szintén kritikus egyébként az MNB a korai iskolaelhagyással kapcsolatban is (ami a régióban hazánkban a legmagasabb), egész pontosan komoly versenyképességi hátránynak nevezi a magyar gazdaság számára, amely a képzetlen munkaerőt termeli újra. Ez egyénként szakértők hosszú sorának a véleménye is, az egyetértés pedig abban is megnyilvánul, hogy a jegybank szerint is az a fő probléma, hogy a magyar közoktatás képtelen hatékony módon csökkenteni a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből fakadó egyenlőtlenségeket.

Fontos kritikája az MNB-nek, hogy miközben a kormány a szakképzésbe terelné a diákokat, addig a kiút (a jelenleg éppen a szétverés irányába tartó) felsőoktatás fejlesztése és a nemzetközi versenyképesség javítása jelentené a kiutat a gödörből.

És – amit szintén szakértők garmadája mondott már el korábban – lexikális tudás helyett a folyamatos tanulás képességének elsajátításával, kéne felruházni a diákokat. Aminek egyébként jelenleg is épp az ellenkezőjét látjuk: a túlterhelt diákok feleslegesen magolnak, olyan ismeretek megszerzése helyett, amelyek képessé tennék őket a mindennapok kihívásainak megugrására.

Lényegében tehát az MNB – ráadásul nem is túl finoman – nekiment a kormány elmúlt 8 évben következetesen végigvitt, romboló hatású oktatáspolitikájának. Nagy kérdés, hogy vajon (ha már az érintettek, a szakértők, szakmai szervezetek tiltakozásait teljes mértékben figyelmen kívül hagyták) hallgat-e a kormány az MNB vészjelzésére, vagy tovább folytatja a felsőoktatás szétverését, a szakképzés erőltetését, a diákok túlterhelését és a társadalmi egyenlőtlenségek kiélezését.

Ahogy arra a jegybank is rámutatott: kulcsfontosságú problémáról van szó.

A magyar gazdaság jelenleg ugyan még abban érdekelt, hogy olcsó, alacsonyan képzett munkaerő szolgálja ki a külföldi cégeket – csakhogy a digitális fejlődés hatásai hosszú távon valóban felmérhetetlen károkat okozhatnak a magyar munkaerőpiacnak, és főként a magyar munkavállalóknak: amikor ugyanis már olcsóbb lesz gépekkel elvégeztetni azt a munkát, amit jelenleg magyar dolgozók alacsony bérekért, rossz munkakörülmények közt végeznek, akkor mindazok, akik megrekedtek ebben az élethelyzetben, könnyen munkanélkülivé válhatnak. És nem lesznek képesek tovább lépni, hiszen soha nem sajátították el azokat a készségeket, amelyek lehetővé tennék a váltást.

Olvass tovább!