Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

82 ezer magyar diákot fenyeget az iskolai lemorzsolódás

Az Oktatási Hivatal legfrissebb kutatása szerint Magyarországon 82 ezer közoktatásban tanuló gyermeket fenyeget a lemorzsolódás veszélye, ami akkor áll fenn, ha egy diák tanulmányi átlaga az adott félévben nem érte el a közepest, illetve akkor, ha az előző félévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga.

Az Oktatási Hivatal 2016/2017-es tanév második félévétől, tehát tavaly januárban kezdte felmérni, hogy pontosan hány diákról lehet szó. A felmérés most már minden félévben elkészül, a most közölt adatok a tavaly szeptemberben induló félévére vonatkoznak. Az adatok megyei, járási, vagy régiós, illetve oktatási szintekre és fenntartó típusokra lebontva is elérhetők.

A magyar diákok összesen 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás, viszont egyes megyékben az országos átlagnál sokkal több tanulót érint a probléma.

A legsúlyosabb helyzet Nógrádban, Szabolcsban és Borsodban, ezekben a egyékben a diákok 17-19%-át veszélyezteti a korai iskolaelhagyás.

Emellett az országos átlagnál magasabban még további 8 megyében érintettek a tanulók.

Ha oktatási szintenként nézzük a lebontást, a szakközépiskolák tanulói vannak a legrosszabb helyzetben. Ezek az iskolák az úgynevezett oktatási centrumok alá tartoznak, ahol a diákok három év után szakmai vizsgát tesznek, majd egy választható két éves képzés keretein belül az érettségit is megszerezhetik.

Összességében a szakiskolások 21 százalékát veszélyezteti a lemorzsolódás, de Szabolcsban és Zalában még ennél is durvább, közel 30 százalékos ez az arány.

A szakgimnáziumokban a diákok 14 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás veszélye, Zalában (22%) és Nógrádban (23%) a legmagasabb az arány, emellett Veszprém és Fejér sem teljesít túl fényesen: itt közel minden ötödik tanuló érintett.

Az általános iskolai tanulók 12 százaléka fenyegetett, ám itt is szembetűnő, hogy Nógrád, Szabolcs és Borsod ismét átlagon alul teljesít, 20 százalék felett van a lemorzsolódás által veszélyeztetett diákok aráya.

A lemorzsolódás veszélye országos átlagban a gimnáziumokban a legalacsonyabb. A gimnazisták csupán 3 százaléka érintett, de van, ahol még kevesebb: Győr-Moson-Sopron és Vas megyében csak 1 százalék vagy az alatti a veszélyeztetett diákok aránya. Budapesten kicsit több mint 3 százalékos az arány, de még a legrosszabbul teljesítő Szabolcsban is csak 5 százalékról van szó.

Egyértelműen látható tehát, hogy éles különbségek állnak fent mind földrajzi, mind pedig iskolatípusok szempontjából is.

Járási szinten még inkább észrevehetők a szakadékok.

Az ország legszegényebb, északi területein nem ritka a 30-35 százalék feletti arány sem, a három legrosszabb helyen a Kemecsei, a Csengeri és a Záhonyi járás áll.

A legjobban teljesítő 15 járás több mint fele budapesti kerületekből áll, egy részük pedig Pest megyében található.

Az EU egyik fontos célja, hogy 2020-ig javítsa a foglalkoztathatóság arányát. A magyar kormány is vállalta az uniós cél teljesítését, miszerint az évtized végéig 10 százalék alá csökkenti az oktatást középfokú végzettség vagy szakképzettség nélkül elhagyó 18-24 évesek arányát.

Ennek ellenére 2012-ben 16 éves korra csökkentette a tankötelezettség felső korhatárát, ami észrevehető romlást eredményezett: a korai iskolaelhagyók száma az utóbbi években növekedett meg.

Jelenleg 11 százalékon állunk ugyan, azt semmiképp sem könyvelheti el sikerként a kormány, hogy ezt az arányt nagyrészt egész járások és országrészek teszik ki, tehát borzasztóan egyenlőtlenek az esélyek az országban.

A kormány bármennyire is igyekszik azt kommunikálni, hogy az oktatással minden rendben van, a tények nem ezt mutatják. Nemrég összeszedtük, mennyi káros intézkedés történt az oktatásban csak a tavalyi évben, illetve azt is megírtuk, hogyan rekedt 114 ezer magyar fiatal az iskolapad és a munkaerőpiac között félúton, azt pedig számok is bizonyítják, mennyire nincs esélyegyenlőség a magyar oktatásban.

Az ellenzék is erősen kritizálja a kormány oktatáspolitikáját, a legtöbb párt visszaállítaná a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, programjaikban sokszor kitérnek arra, hogyan segítenék akár utólagosan is a végzettség megszerzését, fontosnak tartják a mentorálást, emellett pedig szívesen támogatnák a fiatal vállalkozókat is.

Emellett pedig az sem figyelmen kívül hagyható, hogy a diákok már harmadjára tüntettek egy jobb oktatási rendszerért. A tanárok, a diákok és a szülők azok, akik nap mint nap a saját bőrükön tapasztalják a jelenlegi oktatási rendszer viszontagságait, ezért semmiképp sem szabadna kizárni őket. A diákok által összeállított, oktatási reformot sürgető 12 pont itt olvasható.

(Forrás: g7.hu)

Olvass tovább!