Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Újra beigazolódott: nincs esélyegyenlőség a magyar oktatásban

A világ legfejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég publikálta munkaanyagát, amely azt vizsgálja, a szegénységben élő középiskolás – egészen pontosan 15 éves – diákok milyen arányban képesek jó tanulmányi eredményt elérni, mennyire képesek megbirkózni a nehézségekkel rossz társadalmi és anyagi helyzetük ellenére.

A munkaanyag ugyan egy folyamatban lévő vizsgálat előzetes eredménye, a szervezet igazgatóságának vezetője, Andreas Schleicher jóváhagyta a közzétételét,

így már most komoly következtetések vonhatók le belőle a magyar oktatási rendszert illetően is.

A diákok anyagi helyzetét egy korábbi kutatás eredményei alapján határozták meg, ami egy gazdasági, szociális és kulturális index alapján rajzolódott ki. A kutatás alanyai azok a gyerekek, akik az index alsó negyedében végeztek – a pontos eredmény érdekében ezt nem nemzetközileg, hanem országonként határozták meg. A jó tanulókat pedig a szintén OECD-s PISA-teszt szövegértési, matematikai és természettudományi feladatokban elért eredményeik alapján szűrték ki.

Magyarországon 100 szegény diákból 14  tudta elérni ezt a szintet, amit egyébként a későbbi sikeres boldogulás szintjeként határoztak meg. Ezzel a 35 OECD-tagország közül a 32. helyezést értük el. Ezek szerint a magyar gyerekeknél csak a mexikói, chilei és török gyerekeknek van nehezebb dolga.

Az új módszertan szerint a korábbi évekre visszamenőleg is elvégezték a tesztet, amiből kiderül, Magyarország eredménye (a 3 évenként elvégzett PISA-teszt alapján) 2012-höz képest 4,6 százalékpontot, 2009-hez képest 6,2-t, 2006-hoz képest pedig 6,9-et romlott.

A tavalyi PISA-teszten elért siralmas eredményeink után minden egyes nemzetközi felméréssel az is egyre egyértelműbbé válik, hogy a magyar oktatási rendszer csak növeli a szegényebb és a tehetősebb családból származó diákok közötti szakadékot, így a szegény gyerekek nagy része képtelen lesz kitörni az anyagi helyzete adta hátrányból.

Az OECD vizsgálatai szerint a legrosszabb szociális helyzetű diákok eredményeire jó hatással van, ha az iskolájuk szoros együttműködésben van a diákokkal, családjaikkal és a helyi közösségekkel, egy 2005-ös kutatás szerint pedig ezen belül is nagy segítséget jelent, ha a diákok mentorokkal, tanácsadókkal dolgoznak együtt. Magyarországon vajon  mikor válhat általánossá a mentorprogram vagy más, az esélyegyenlőséget támogató módszerek?

Forrás: penzcentrum.hu oecd-ilibrary.org

Olvass tovább!