Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány szerint is szükség lenne jelentős minimálbér-emelésre, épp csak tenni nem szeretne érte

Ez a cikk több mint 5 éves.

Folytatódtak a jövő évi minimálbér-emelésről szóló tárgyalások a munkaadók és munkavállalók, valamint a kormány között. Ennek keretében zajlott hétfőn egy találkozó Varga Mihály pénzügyminiszter, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, illetve a Liga Szakszervezetek között, amelyről a Magyar Idők számolt be.

A kormányközeli lap beszámolója szerint a kormány egyetért a szakszervezetek azon álláspontjával, hogy folytatni kell a hazai bérek felzárkóztatását, amelynek egyik eleme a minimálbérek újabb, két számjegyű emelése. A Magyar Idők cikke egyúttal úgy fogalmaz, hogy a várakozások szerint nem lesz könnyű megegyezni a 2019-es minimálbérekről, mivel „a munkaadói és a szakszervezeti oldal álláspontja jelentősen eltér”, mert míg előbbi egy számjegyű emelésre tehet javaslatot, a szociális partnerek jelentős része szerint viszont ez életszerűtlen a jelenlegi helyzetben.

A múlt héten – ahogyan arról mi is beszámoltunk – a Menedzsment Fórum portálján megjelent információk szerint ugyanakkor éppen a kormány szándékai vethetnek gátat a minimálbér jelentősebb, egy számjegyűnél magasabb emelésénél.

A bértárgyalások ugyanis azért torpantak meg a portál által akkor megkérdezett szakértő szerint, mert a munkáltatók hallani sem akarnak két számjegyű emelésről addig, amíg nem kapnak garanciát a kormánytól arra, hogy a szociális hozzájárulási adó (szochó) már januárban csökken.

A szochó csökkenésére ráhatással bíró kormány azonban jelen állás szerint ragaszkodik ahhoz, hogy az adó leghamarabb jövő júliusban csökkenjen, ezt a szándékát pedig a Magyar Idők szerint újra megerősítette.

A miniszter a szakszervezeti vezetőknek arról beszélt, hogy a munkaadói járulékcsökkentés átütemezésére nincs sok lehetőség, „mivel a munkaadók által is aláírt bérmegállapodás világosan fogalmaz”, vagyis a szociális hozzájárulási adó mérsékléséhez szükséges reálkereset-emelkedésnek 2018 első negyedévéhez képest kell megvalósulnia 2019 első negyedévében.

A lap szerint a megbeszélésen elhangzott az is, hogy a kormány a kafetéria tekintetében is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy nem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását. Így 2019 januárjától csak a SZÉP-kártya adóelőnye marad meg, a többi juttatás a munkabérhez hasonlóan fog adózni. Palkovics Imre azt közölte, a szakszervezetek sem ragaszkodnak a béren kívüli juttatási rendszer változatlan formában való fenntartásához, megerősítette ezt a Magyar Időknek Mészáros Melinda, a Liga vezetője is. Ugyanakkor abból nem engednek, hogy a dolgozókat az átalakítás miatt ne érje nettó jövedelemcsökkenés.

(Magyar Idők, Mfor)