Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A GDPR rendeletre hivatkozva nem mondták el egy férfinak, miért halt meg az édesanyja

Mindannyiunk számára világossá vált már, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma féltve őrzi a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat. Bár nemrég titokban felkerült az ÁNTSZ honlapjára a 2017-es év kórházi fertőzéseiről szóló jelentés, és bár korábban a tisztifőorvos kijelentette, hogy törekszenek a jelentések és elemzések közérthetővé tételén, a közvélemény számára közzétett adatok laikusok számára érthetetlenek.

Mindeközben a TASZ jelenleg is perben áll az EMMI-vel, mert a minisztérium továbbra sem hajlandó a kórházi fertőzések számának kórházankénti bontását kiadni.

„Amíg ilyen ködösítés zajlik, mint amit a jelentés közzététele körül látunk, és amíg olyan érthetetlen a jelentés, mint az idei is, addig különösen aktuális az átlátható egészségügy követelése”

– nyilatkozta korábban Asbóth Márton.

Azt tehát szinte már természetesnek tekintjük, hogy a kórházi fertőzések éves országos statisztikáját nem láthatjuk (vagy ha láthatjuk is, akkor sem teszik érthetővé laikusok számára), de az még a TASZT is meglepte, hogy mindez egyéni szinten is megörténik.

Dávid édesanyja tavaly halt meg egy megyei jogú város kórházában. Régóta együtt élt betegségével, mégis váratlanul érte a családot a halála. A kórházban több osztályon is kezelték, de a család végig úgy érezte, hogy nem kapja meg a megfelelő figyelmet és ellátást.

Dávid nem tudott belenyugodni a történtekbe, ezért idén tavasszal kikérte édesanyja kórházi dokumentációját, hátha abból kiderül, mi vezetett a halálához. Mivel végig édesanyja mellett volt a kezelés során, nagyjából tudta, milyen papíroknak kell szereplnie a dokumentációban, azonban amikor kézhez kapta, észrevette, hogy az hiányos.

Ekkor panaszlevéllel fordult a kórház orvosigazgatójához, amelyben tételesen felsorolta a hiányzó iratokat, erre azonban csak egy általános válasz érkezett arról, hogy az édesanyja súlyos beteg volt, és mindent megtettek érte. A hiányzó iratokkal kapcsolatban azóta sem tájékoztatta senki.

Egy dolog viszont mégis kiderült a megkapott anyagból: Dávid édesanyjától az intenzív osztályon mintákat vettek, amelyeket elküldtek elemzésre a területileg illetékes ÁNTSZ laboratóriumába.

„Habár a kórházban tagadták, hogy Dávid édesanyja fertőzést kapott volna, csillapíthatatlan láza, illetve az ÁNTSZ-hez beküldött minták alapján a férfi arra a következtetésre jutott, hogy esetleg mégis erről lehetett szó.”

„Az is erősítette a gyanúját, hogy az egyik orvos korábban azt mondta neki, hogy azért nem akarják sokáig benntartani az édesanyját, nehogy elkapjon valamilyen fertőzést.”

– olvasható a TASZ beszámolójában.

Dávid mindenképpen össze akarta hasonlítani a kórházból kapott papírokat az ÁNTSZ laboratóriumából kikért (de meg nem kapott) eredményekkel, ezért a megyei tisztifőorvos segítségét kérte, aki először nagyon segítőkésznek mutatkozott. Dávid október elején jutott el az ÁNTSZ-hez (hivatalos nevén a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályához), ekkor azonban a tisztifőorvos külföldön tartózkodott,

az ügyintéző pedig azt mondta neki, hogy az új adatvédelmi szabályok (GDPR) miatt nem adhatja ki a kért eredményeket.

Felhívták a tisztifőorvos helyettesét is, aki szintén a GDPR-ra hivatkozva megtagadta a papírok kiadását. Azt mondták, ha itt lenne a főnökük, valószínűleg ő is ugyanezt mondaná, de ezért próbálkozzon nála később.

A GDPR röviden az Európai Unió és a Tanács által elfogadott, a személyes adatok védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló rendelete, más néven általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation). 2018. Május 25-től minden tagállamban ez a rendelet a legfontosabb szabályanyag a személyes adatok kezelése és védelme tekintetében, attól eltérni csak akkor lehet, ha azt maga a GDPR megengedi.

„Dáviddal végig úgy beszéltek a hivatalban, mintha a tisztifőorvos jóindulatától függne, hogy megkaphatja-e a laboreredményeket, mert joga egyébként nincsen hozzá.”

– írja a TASZ.

Végül a férfi felkeresett egy betegjogi képviselőt, aki megerősítette abban, hogy joga van kikérni édesanyja laboratóriumi eredményeit. (Az egészségügy törvény ugyanis világosan kimondja, hogy a közeli hozzátartozóknak is joguk van elkérni az egészségügyben keletkezett összes dokumentációt, hacsak a beteg másképp nem rendelkezik erről).

A TASZ szerint mindenképp tévedés volt az új adatvédelmi törvényre hivatkozva megtagadni Dávid édesanyjának laboreredményeinek kiadását, habár a férfiban az is felmerült, dierkt próbálták ezzel az ürüggyel elküldeni.

Dávid története egy abból a rengeteg sérelemből, amelyek nap mint nap érik a magyar egészségügyben a betegeket és hozzátartozóikat.

„Az egészségügy rendszerszintű problémáit nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, de az első lépés biztosan az, hogy elérjük, hogy átláthatóbb és biztonságosabb legyen az egészségügy!”

– írja a TASZ. A szervezet petíciót is indított azzal a céllal, hogy az egészségügy a betegek számára is érthető legyen.

Olvass tovább!