Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Pert nyert a TASZ: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait

Ez a cikk több mint 5 éves.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jó ideje próbálja elérni, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az ÁNTSZ tegyen közzé részletes adatokat a kórházi fertőzések számát és eloszlását illetően, de a hatóságok ezt mind a mai napig megtagadták. Az EMMI-nek most 15 napja van, hogy közölje a számokat.

Bár a kórházi fertőzésekről minden évben készülnek jelentések, a szakértők egybehangzó véleménye szerint ezek túl általánosak és a laikusok számára teljesen érthetetlenek voltak. A TASZ közleményében azt írja:

„Abban is szakmai egyetértés van, hogy azok az igazán releváns adatok, amik intézményekre, kórokozókra és évekre lebontva mutatják meg, hogy áll Magyarország a fertőzésekkel. Csak így tudhatjuk meg, hogy pontosan hol és milyen betegségekkel szemben kell fellépni.”

Az állami szervek ezt mind a mai napig megtagadták, mondván: „a részletes adatok közlése veszélyeket hordozhat magában és félrevezetheti a pácienseket”. Egy korábbi állásfoglalásban azt is világossá tették, a magyar társadalmat nem tartják elég érettnek arra, hogy megismerje az adatokat.

Az EMMI emellett arra hivatkozott, a részletes bontás döntés-előkészítő anyagnak minősül, ezért nem hozható nyilvánosságra.

A TASZ ezeket a kifogásokat mind jogellenesnek tartotta, és emiatt indított pert az illetékes szaktárca ellen. A Fővárosi Ítélőtábla most a TASZ-nak adott igazat.

A jogvédő szervezet közölte:

„Az Ítélőtábla részletes ítéletben mondta ki, hogy csak akkor lehet az adatok döntés-előkészítő jellegére hivatkozni, ha pontosan megjelölik, milyen döntést készítenek elő az adatok, miképpen, és mikor fogják azt meghozni.”

A bíróság azt is kimondta, hogy az adatok nyilvánosságához fűződő közérdek egyértelműen előrébb való, mint azok zártan kezelése. A TASZ reméli, ezzel a döntéssel nem csupán a konkrét esetben történik előrelépés, de visszaszorul az a kormányzati gyakorlat is, amely döntés-előkészítő jellegükre hivatkozva tagadja meg a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát.