Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A hajléktalan emberek holmijának tárolása körüli fejetlenségnél semmi nem mutatja jobban, mennyire abszurd és káros a hajléktalanság büntetése

Kilenc munkanap alatt két ellentétes rendeletet is kiadott a kormány a hajléktalanságuk miatt szabálysértési eljárás alá vont emberek ingóságainak ideiglenes tárolásáról. Az eset kiválóan példázza, mennyire abszurd is a hajléktalanság kriminalizációja, és mennyire felkészületlen a magyar állam a saját maga által teremtett ostoba helyzet levezénylésére.

A júniusban elfogadott hetedik alaptörvény-módosítás újabb kapukat nyitott meg a hajléktalan emberek hatósági vegzálása előtt. Október 15-én, hétfőn lép életbe az életvitelszerű közterületi tartózkodásra vonatkozó új szabályozás, amely országosan tiltja, hogy a megfelelő lakhatással nem rendelkező emberek az utcán tartózkodjanak. Az új szabályok lehetőséget adnak arra, hogy a rendőrség szabálysértési eljárást indítson a közterületen tartózkodó hajléktalan emberek ellen – elvileg a rendőröknek távozásra kell felszólítaniuk az érintettet, aki ha nem engedelmeskedik, akkor szabálysértési eljárás alá vonható. Ha 90 napon belül háromszor kap felszólítást, akkor az eljárás alá vonás már automatikus következmény.

Mint azt elsőként megírtuk, a hatályba lépés utáni első napokban hatalmas rendőrségi akciókra lehet számítani a fővárosi hajléktalan emberek ellen. Eközben a hajléktalan embereket segítő civilek minden erejükkel azon vannak, hogy tájékoztassák a fedél nélkül élőket az új szabályozás részleteiről.

Az új előírások miatt megszaporodnak az utcán vagy improvizált kunyhókban élő emberek ellen indított szabálysértési eljárások, amelyek elzárást is maguk után vonnak. Ez az intézkedés azonban olyan kérdéseket is felvet, hogy mi történik azokkal a tulajdontárgyakkal, ingóságokkal, amelyeket az előállítás során az érintettek nem visznek magukkal.

Erre találta ki a kormány a 178/2018 (X. 2.) számú kormányrendeletet, amelyet alig két héttel (!) ezelőtt, október másodikán tett közzé a Magyar Közlönyben. A rendelet előírta, hogy az önkormányzatoknak ideiglenesen tárolniuk kell a hajléktalan emberek ingóságait, a tárolásra nem alkalmas, romló holmikat pedig meg kell semmisíteniük. A normaszöveg arról is rendelkezett, hogy a tárolást végző szerveknek a nap 24 órájában készen kell állniuk, hogy maximum fél órán belül elszállítsák az eljárás alá vont személy ingóságait megőrzés céljából.

A rendelet publikálása után megkerestük a 23 fővárosi kerületi önkormányzatot, hogy megtudjuk, hogyan is készülnek erre a hirtelen jött pluszfeladatra. A 23 önkormányzatból hat válaszolt, de már ebből a kisebb mintából is egyértelművé vált: a kerületek vezetőinek nem maradt elég idejük a felkészülésre.

Ahogy a zuglói és XV. kerületi polgármesteri hivatal is jelezte a Mércének, megpróbálnak megfelelni a kormányrendelet előírásainak, de időbe telik, míg előteremtik a szükséges infrastruktúrát és az azt lehetővé tévő képviselő-testületi döntéseket. Tehát az a nyolc munkanap, amely a kormányrendelet megjelenése és a hajléktalanság kriminalizálását kiterjesztő szabályok életbelépése között húzódik, egyáltalán nem elegendő, hogy az új feladatra fel lehessen készülni.

Persze olyan kerületek is voltak, amelyek jelezték, hogy ők nem készülnek a tárolási feladatok ellátására. Óbuda-Békásmegyer vezetése például a rendőrséget is tájékoztatta, hogy nem rendelkezik a tároláshoz szükséges tároló kapacitással. De hasonló módon jár el a kispesti önkormányzat is.

Pénteken, október 12-én azonban történt valami váratlan. A kormány újabb rendeletet tett közzé – ez lett a 191/2018-as –, amely gyakorlatilag teljesen átírta a még hatályba sem lépett korábbi rendeletet. Az új előírás szerint az önkormányzatok és a hajléktalan embereket segítő szervezetek felajánlhatnak ugyan tárolókapacitásokat, de ez csupán egy önkéntes felajánlás, ennek hiányában a rendőrség feladata, hogy ellássa a tárolási feladatokat. Magyarán tehát – valószínűleg a többségében fideszes önkormányzatok tiltakozása miatt – a kormány az önkormányzatokról levette a terhet, és a rendőrség vállára helyezte.

Érdemes ugyanis látni, hogy igen kevés az esélye annak, hogy az önkormányzatok önként ajánljanak fel tárolókapacitásokat.

Ha még akkor sem minden önkormányzat teremtette volna meg ezt az infrastruktúrát, amikor a rövid életű rendelet ezt előírta, akkor képzelhetjük hányan fognak csak úgy önszorgalomból tárolási feladatokat magukra vállalni.

Az előző rendeletben az is szerepelt, hogy a megsemmisített ingóságok értékét vissza kell fizetni a hajléktalan tulajdonosoknak. Az új rendeletben ez már nem szerepel. Kikerült az is a rendeletből, hogy 24 órás, folyamatosan nyitva tartó tárolókapacitásokat kell létrehozni, és fél órán belül el kell szállítani a kérdéses ingóságokat.

A szabálysértési törvény módosítása miatt előálló helyzet levezénylésére nem ez az egyetlen hasonló improvizáció. A napokban szivárgott ki például a kormány azon tervezete, amely előírná a nappali melegedők és éjjeli menedékhelyek hosszabb nyitvatartási idejét, illetve megnyitja a lehetőséget azelőtt is, hogy a hatóságok több hajléktalan embert zsúfoljanak be az ellátórendszerbe, mint az korábban megengedett volt.

Bár Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára többször is hangoztatta, az országosan 19 ezer, az állam által finanszírozott férőhelyével a hajléktalanellátó rendszer felkészült a megnövekedett terhelésre, de hajléktalan emberek segítésével foglalkozó szervezetek szerint a férőhelyek száma még csúcsidőben sem haladja meg a 11 200-at. A civilek kijelentéseit igazolja az imént említett, kiszivárgott tervezet is a meghosszabbított nyitvatartási idők és lecsökkentett élettér-sztenderdek is.

Ahogy arra a XV. kerületi önkormányzat a Mércének rámutatott, az ellátórendszer meghosszabbított nyitvatartási ideje új alkalmazottak felvételét is megköveteli, amihez plusz források kellenek. A Magyar Közlönyben szintén pénteken megjelent második rendelet rendelkezik egy 300 millió forintos hajléktalanellátási tartalékalap létrehozásáról az EMMI keretén belül, ebből elvileg 75 milliót az önkormányzatok megnövekedett terheinek ellátására kellene kiutalni, de nem meglepő módon az önkormányzatok erről még édeskeveset tudnak.

A túlterheltség, a nem megfelelő előkészületek és az improvizáció tehát az egész problémakör minden aspektusának legalapvetőbb jellemzője.

A tény, hogy kilenc munkanap leforgása alatt a kormány két rendelet adott ki egyetlen részterületet érintően úgy, hogy a második teljesen átírja a még hatályba sem lépett elsőt, kiválóan példázza, mekkora a fejetlenség a hajléktalanság büntetésének gyakorlati kivitelezése körül.

A szintén pénteken közölt 1498/2018 sz. rendelet, amely a 300 milliós tartalékalapot is létrehozza, arra is felkéri az Emberi Erőforrások miniszterét, hogy nézze már meg, mennyi kapacitás van a rendszerben, és készítsen előterjesztést arról, hol kell bővíteni az ellátórendszert. Ez újabb bizonyítéka a fejetlenségnek. Tényleg három nappal az új szabálysértési előírások életbe lépése előtt kell egy kormányzatnak rádöbbennie arra, hogy valójában nem is tudja, képes-e a szociális ellátórendszer befogadni azokat a hajléktalan embereket, akiket rácsok mögé zárás terhe mellett tilt ki a közterületekről?

Amikor mindezt a fejetlenséget és improvizációt feltárjuk, és tudomásul vesszük, akkor egyből érdemes mellétennünk azt a tényt is, hogy ennek nem kellene így lennie.

Nem Istentől elrendelt, a természet rendjéből következő dolog, hogy a hajléktalanságot kriminalizálni kell, a hajléktalan embereket pedig rendőri erővel vegzálni – ahogy egyébként az sem lenne a legtermészetesebb megoldás, ha az egészségügy problémáira a betegségek törvényi betiltásával válaszolnánk. Létezik millió jó példa arra, hogyan lehet valóban orvosolni a hajléktalanság problémáját, ezt az elmúlt évek során az olyan szervezetek, mint A Város Mindenkié folyamatosan a nyilvánosság és a döntéshozók elé tárták.

A Fidesz döntött úgy, hogy ezt az utat választja, amely nem csökkenti sem a hajléktalanságot, sem a szegénységet, cserébe viszont emberek méltóságába gázol, és nem utolsó sorban újabb terheket ró az amúgy is túlterhelt és alulfinanszírozott ellátórendszerre, az önkormányzatokra, illetve a rendőrségre.

A Fidesz döntött így, az pedig külön mutatja, mennyire nincs javító szándék a saját döntése mögött, hogy még ezen elhatározása zökkenőmentes megvalósításához sem teremtette meg a szükséges feltételeket.

 

Kiemelt kép: Demonstráció a hajléktalanság világnapján / Vörös Anna

 

Olvass tovább!