Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hatalmas bukta lett a Román Ortodox Egyház „családvédő” népszavazása

Hiába a kétnaposra nyújtott szavazás, és hiába az érvényességi küszöb 2013-as leszállítása, mégis elbukott Romániában az alkotmánymódosító népszavazás, amelyet azért írtak ki, hogy a házasságot férfi és nő kapcsolataként határozza meg az alkotmány.

A szombaton és vasárnap összesen 28 órán át tartó népszavazáson a szükséges 30 helyett csupán a választók 19,50 százaléka jelent meg, a Mentsétek Meg Romániát (USR) névre hallgató párt párhuzamos számolása szerint. A párt egész hétvégén végzett párhuzamos becsléseket, számai mindig nagyon közel voltak a Központi Választási Iroda (BEC) hivatalos számaihoz.

Frissítés 21:35 – A Központi Választási Iroda közzétette a végleges és hivatalos részvételi adatokat. Ezek szerint a két nap alatt összesen 3,7 millió polgár vett részt, a teljes választókorú lakosság 20,41 százaléka.

Így nemcsak a voksolás maga lett érvénytelen, de a parlament két háza által kétharmados többséggel elfogadott alkotmánymódosítás sem léphet hatályba. (Romániában minden alkotmánymódosítást kötelező népszavazás útján is szentesíteni.)

A dúsgazdag Román Ortodox Egyház (BOR) és a vele szövetséges, orosz és amerikai ultrakonzervatívok által támogatott civilek alkotmánymódosítási kezdeményezése 2015-ben indult. A Koalíció a Családért nevű ernyőszervezet alá tömörülő kezdeményezők majdnem 3 millió aláírást gyűjtöttek össze fél év alatt. Az ügy hátteréről szóló elemzésünket itt olvashatjátok.

Azt már a voksolás első napján látni lehetett, hogy a szokásosnál is jelentősen alacsonyabb a részvételi arány, a szombati nap végére a mintegy 18,2 millió választójoggal rendelkező állampolgárnak csupán 5,72 százaléka jelent meg az urnáknál.

Vasárnap délután, hat órával a szavazókörök zárása előtt a Koalíció a Családért sajtóközleményben kvázi el is ismerte a vereséget. A sértett hangú üzenetben a szervezet az összes politikai pártot a népszavazás bojkottjával vádolta meg, külön megnevezve a kormányzó szociáldemokratákat. Utóbbiak a referendum „felszínes és szakmaiatlan” szervezési módja miatt is kaptak egy kör kritikát a „családvédőktől”.

Bár a csoport alacsony részvételi kedv miatti frusztrációja megalapozott, a közleményben megfogalmazott felelősséghárítás tényszerűen hamis. A román törvényhozásban jelen lévő pártok egy – a magyar Momentum testvérpártjának számító Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) – kivételével támogatták az alkotmánymódosító kezdeményezést. A hétvégén kormánypárti és ellenzéki politikusok is siettek leadni voksaikat, és kamerák előtt demonstrálni, hogy ők bizony a „hagyományos családok” és „egészséges románok” pártján állnak.

A kormánytöbbség még a népszavazási törvényt is módosította, hogy az alkotmánymódosítás iránt nem eléggé elkötelezett Klaus Iohannis államfő kezéből kivegyenek minden késleltetési eszközt. Sőt a népszavazás időtartamát is kibővítették a szokásos egy napról kettőre.

Nagy vesztesek

Az érvénytelen népszavazás és dugába dőlt alkotmánymódosítás több befolyásos szereplő számára is óriási kudarcot jelent. A formális kezdeményezők, az elmúlt időszakban szabályos melegellenes gyűlöletkampányt folytató („Ha nem mész el szavazni, két férfi elveheti a gyereked” – szólt a szlogen) Koalíció a Családért mellett, a legnagyobb vesztes kétségtelenül a Román Ortodox Egyház.

Daniel pátriárka, a Román Ortodox Egyház feje szavaz (Fotó: Raluca Ene / Basilica.ro)

Az ország egyik legvagyonosabb „magánvállalkozásaként” is tevékenykedő ortodox hierarchia mindent feltett egy lapra, hogy az utóbbi évek tekintélyvesztését egy nagy mozgósítással fordítsa vissza, és bizonyítsa, hogy még mindig hatalmas befolyással rendelkezik a román társadalomban. Az egyház aktívan kampányolt az alkotmánymódosítás elfogadása mellett, az ortodox klérus gyakran a hívek megzsarolásától sem riadt vissza. Egy moldvai pap például Facebookon fenyegette meg az embereket, ha nem mehetnek el szavazni, nem részesíti őket szentáldozásban.

A gigantikus mozgósítási terv, úgy tűnik, visszájára sült el, és nemhogy visszaállítaná az államegyházként tevékenykedő BOR megtépázott nimbuszát, de tovább erősítheti az egyház túlzott befolyását kritizáló hangokat.

Hasonló módon a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) is sokat remélt ettől a népszavazástól. Az évek óta a korrupcióellenes tüntetések nyomása alatt élő szociáldemokraták így próbáltak újfajta politikai konfliktust állítani a számukra kedvezőtlen korrupciós kérdéskör helyébe – látszólag sikertelenül.

#bojkott

Az USR és a jogvédő civil szervezetek által útjára indított bojkottfelhívás főként a közösségi médián keresztül terjedt – az alacsony részvételi arány kétségtelenül ezen szereplők számára ad majd lehetőséget arra, hogy győztesnek kiáltsák ki magukat.

Nehéz megbecsülni, hogy hány embert is ért el a bojkottra való felhívás, mindenesetre biztos, hogy sok otthon maradót nem ez motivált. Mint ahogy a népszavazást megelőző cikkünkben is írtuk, a szexuális kisebbségek jogai gyerekcipőben járnak Romániában, és a család heteronormatív definíciója amúgy is részét képezi a román polgári törvénykönyvnek. Ezért feltehetően a választók egy jelentős része különösebb világnézeti elköteleződés nélkül egyszerűen csak nem azonosult az alkotmánymódosítást támogatók vészjóslataival.

Más szóval: a társadalmat sújtó rengeteg anyagi nehézség, a gigantikus mértékű kivándorlás miatt szétszakított családok  gondjai mellett a család fogalmának „megvédése” egyszerűen nem jelenhetett meg releváns tétként az emberek többségének szemében.

A romániai magyarokat még a Fidesz sem tudta rávenni a szavazásra

A folyamatosan publikált részvételi adatokból jól látszott, hogy az erdélyi magyarokat még az átlagosnál is kevésbé mozgatja meg ez az ügy. Hiába buzdította szavazásra őket a legtöbb történelmi egyház, hiába tett így Soltész Miklós államtitkár, és hiába szólított románokkal való összefogásra Tőkés László, a magyar többségű megyékben jelentősen elmaradt a részvételi arány az átlagostól.

Hargita és Kovászna megye a legutolsó helyeken végeztek – Szilágy, Szatmár és Bihar megyében ugyan magasabb volt a részvételi arány, ám itt a magyar lakosság hányada is jelentősen alacsonyabb.

Frissítés 21:34 – A Központi Választási Iroda végső és hivatalos részvételi adatai szerint Kovászna megyében a választók csupán 8,50 százaléka, Hargita megyében pedig 11,12 százaléka vett részt. Maros megyében 15,70, Szatmárban 14,89 százalék vett részt. Az ötödik legnagyobb magyar lakosságarányú Bihar viszont az országos átlag fölött, 28,92 százalék volt a részvételi arány.

Persze ebből sem érdemes olyan következtetéseket levonni, hogy az erdélyi magyarok elfogadóbbak lennének a szexuális kisebbségekkel szemben. Itt is inkább a közvetlen politikai tétek hiánya játszhatott szerepet, amit az is kiegészíthetett, hogy a kezdeményezést keblére ölelő ortodox egyház tradicionális magyarellenessége miatt nem igazán népszerű a romániai magyarok körében.

Olvass tovább!