Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Újra tárgyalnak a szakszervezetek a kormánnyal a közszolgálati dolgozók sorsáról

Az elmúlt 10 évben több mint 160 ezer ember maradt ki a közszféra béremeléseiből, ami miatt januárban a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százaléka lépett sztrájkba, mert miután megkezdődtek a béremeléseket illető tárgyalások, a kormány a második tárgyalási forduló után kihátrált az egyeztetésből.

Egyelőre az tűnik biztosnak, hogy a kormánytisztviselőknek a törvényben rögzített életpálya-modell alapján jövő januártól jár emelés. Ez 30 ezer dolgozót érint, azonban könnyen lehet, hogy mind a 160 ezer közszolgálati dolgozó csupán bérpótlékot kap, ami nem oldja meg hosszútávon a problémáikat. Ráadásul a létszámleépítés is kérdéses, ezzel kapcsolatban szó volt arról is, hogy egy uniós pályázat segítségével a közszférából elbocsátott dolgozókat átképeznék, hogy aztán el tudjanak helyezkedni a versenyszférában.

A bérek és a leépítések kérdése igazából még mindig a levegőben lóg, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, illetve a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) ezért most újból tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal a közszférában dolgozók béremeléséről, létszámcsökkentéséről és jogállásról, valamint a kafetéria megszüntetéséről.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke az InfoRádióban jelezte az érdekképviseletek aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a minimálbér és a bérminimum jövő évi megemelése kikényszeríti a 11 éve egyébként is befagyasztott közalkalmazotti illetménytábla és köztisztviselői illetményalap megszüntetését.

Jelenleg egy pályakezdő ugyanannyi fizetést kap, mint egy 40 éves szolgálati viszonnyal rendelkező több diplomás szakember.

A szakszervezeti elnök szerint a helyzet tarthatatlanságát a kormány is érzi, de mivel nem változtatja meg a jelenleg hatályos közalkalmazotti illetményrendszert, a szakszervezetek azt feltételezik, hogy a kormány más módon tervezi a rendezést.

A kérdés az, megszünteti-e a kormány a közalkalmazotti törvényt, illetve változtatja-e a közszolgálati tisztviselői törvény hatályait? A szakzervezetek több témáról is tárgyalni szeretnének:

  • Több százezres közszolgálati létszámcsökkentésről hallunk, amiről a kormányzati vezetők ellentmondásosan különbözően nyilatkoznak. Ez az igény főleg a munkáltatói körökből származik.
  • Tárgyalni akarunk a cafeteria-rendszer jelentős átalakításáról. Nem tekinthetjük ezt az ügyet lezártnak. A kormány sem a közszféra, sem a versenyszféra érdekképviseleteinek nem vette figyelembe a javaslatait.
  • Július 31-én folytatódnak a szakértői tárgyalások a 11 éve egyetlen fillér fizetésemelésben nem részesített, 160 ezer közszolgálati kollégánk helyzetének a rendezéséről.

„Szeretnénk, ha ezt a csomagot egyben kezelné a kormányzat, mivel ez összefügg. Az az álláspontunk, hogy jelentős, általános, közszolgálati keresetnövelésre van szükség, mert kiüresedik az állami közszolgálat, minden ágazatban óriási gond van, nemcsak a rendőrségen. A közszolgálat létszámcsökkentés nélkül is ki fog üresedni.” – mondta Boros Péterné.

Olvass tovább!