Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Együtt vagyunk, együtt kell lennünk, együtt kell az utcára mennünk szombaton!

Több mint két és fél millió ember figyelte hitetlenkedve vasárnap a tévék és számítógépek képernyőjét. Sokan még azóta se tértünk magunkhoz, van aki összeroskadt, van aki választási csalást kiált, van aki emigrálni akar, van, aki ellenállni még keményebben, és van aki kivonulni ebből az egészből, amit magyar társadalomnak hívnak.

Pedig pár dologgal tisztában kell lennünk vasárnap után. Nincs mire várni, mert nem fogják majd megoldani helyettünk a pártok, az újságok, a civil szervezetek. Nincs hova hátrálnunk, mert ez a rendszer a propagandával, az intézkedéseivel minden magyar állampolgár munkahelyére, nappalijába, hálószobájába, mindannyiunk életébe belép.

Ezt a rendszert csak együtt állíthatjuk meg, mármint mi, akiknek van erre lehetősége. Mert a közalkalmazott nem fogja elveszíteni az állását hősként, a közmunkás a túlélést jelentő fizetését, nem várhatjuk el senkitől, hogy egyedül szembeszálljon a városában az új feudalizmussal, nem várhatjuk el, hogy a szénné terhelt dolgozó 12 óra munka után forradalmár legyen, hogy a mélyszegénységben élők vívják meg helyettünk a csatát.

De nekünk, akik viszonylag jól élünk, viszonylag látjuk, mivel állunk szembe, óriási felelősségünk van az ellenállásban, és abban is, hogy azoknak, akiknek nincs lehetősége ellenállni, megüzenjük: nem vagy egyedül.

Sőt, megüzenjük egymásnak is, hogy végső soron ha a választási matek mást is hozott ki, mi vagyunk a többség, és a kisebbség nem uralkodhat rajtunk a saját hazánkban. Mert ez a választás viszonylag legitim, de felhatalmazást egyetlen választás se adhat arra, hogy egy kormánypárt leszámoljon a honfitársaival, még ha ellenségnek is nevezi ki őket.

Együtt kell lennünk szombaton este, és remélhetőleg együvé tudjuk szombaton forrasztani azt a két és fél millió szavazót, aki kormányváltást akar. Remélhetőleg ez a koalíció megmarad a DK-stól a Jobbik-szavazóig, és rá tudja kényszeríteni pártjait, értelmiségét az ellenállásra, és annak megszervezésére.

Mert mi senkit se hagyhatunk az út szélén. Ennek a 4 évnek az ellenzék részéről egy olyan véd- és dacszövetségről kell szólnia, amely nem csupán megállítja, de vissza is tudja szorítani a kormányt.

Ami faltól falig áll szemben ezekkel a hatalmuk megőrzéséért bármire képes politikusokkal és oligarchákkal.

Együtt vagyunk, nincs hova hátrálnunk.

Szombaton találkozunk az Operaháznál.

Olvass tovább!