Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Újra tüntetéshullám söpör végig Iránon

Több ezres, a jelenlegi rezsim gazdaság- és külpolitikája ellen tiltakozó tömeg jelent meg a napokban Iránban, éppen a 2009-es, a teheráni rezsim által „ellenforradalomnak” tartott tüntetéssorozat leverésének minden évben megünnepelt évfordulója előtt – jelentette független, helyi forrásokra hivatkozva a Reuters hírügynökség dubaji irodája péntek este.

Hivatalos információk szerint több városban erőszakosan oszlatta fel a tiltakozókat a karhatalom, és péntek estig nagyjából 52 embert tartóztatott le az Iráni Forradalmi Gárda.

Elmélyülő társadalmi problémák

A tüntetések az Iránban hivatalos siíta muszlim vallási irányzat szent helyei, a Teheránhoz közeli, a vallási vezetők és Ali Khamenei ajatollah székhelyeként szolgáló Komban, a keleti Kermanshahban, és az ország második legnagyobb városában, Mashhadban törtek ki, ezeket a fővárosban az egyetem előtt és Iszfahánban is hasonló akciók követték.

Iránban a kemény gazdasági helyzet, és az ország rablógazdálkodást folytató gazdasági elitje miatt gyakran kerül sor munkástüntetésekre a tömeges elbocsátások, kifizetetlen munkabérek, vagy éppen valamelyik szabályozatlan pénzügyi hitelcég óriáscsalása miatt. A mostani, nagyobb méretű munkástiltakozások annyiban mások, hogy követeléseik a gazdasági helyzet megoldásától, a korruptnak tekintett Hasszan Rouhani iráni elnök kritikájától eljutottak a rezsim elutasításáig. Egyesek a pénteki ima után tiltakozásokon halált követeltek az elnökre és a vallási vezetők országból való távozását akarták.

Ezenkívül nacionalista jelszavak is felhangzottak. Egy helyi forrás Iszfahánból arról számolt be a Reutersnek, hogy követeléssé vált például az is: Irán ne támogassa többé a libanoni Hezbollah félkatonai szervezetet, a szíriai rezsimet, vagy a Szaúd Arábia ellen harcoló jemeni húszikat, a palesztin Hamász terrorszervezetet; a nemzetközi katonai kalandok helyett pedig azt akarják, hogy a politikai vezetés a belföldi helyzetre koncentráljon. Ez eddig egyáltalán nem volt jellemző követelés.

Rouhani elnök köreiből az a vélekedés is felröppent, hogy a rezsim szerint a megmozdulások általánossá válása mögött a liberálisabb elnök számos, konzervatív ellenlábasát lehet sejteni. Ilyenek Mahmúd Ahmadinedzsád volt elnök támogatói, és az ajatollah környezetének konzervatív vallási vezetői is.

Eszhak Dzsahankíri, az elnök helyettese még üzent is a teheráni belső ellenzéknek, mondván: „Akik az ilyen események mögött állnak, meg fogják égetni ujjaikat.”

Mindenesetre, miközben a kormányellenes tiltakozások a teheráni egyetemisták mai akciójával továbbra is fel-fellángolnak, a mai nap a hivatalos, kormány által szervezett évfordulós gyűlések jegyében telik. A több mint 1500 településen minden évben megszervezett tömeggyűléseken a többnyire kivezényelt hivatalos demonstrálók ítélik el a hivatalos verzió szerint a „külföldi imperialisták és cionisták” által szervezett, nyolc évvel ezelőtti demokráciát követelő tüntetéseket. A kormánypártiak mindenhol Ali Khamenei ajatollahot éltető transzparensekkel vonultak fel.

Az akkori akciókat a Forradalmi Gárda és a hozzájuk társuló vallásos fundamentalista Basidzs milícia verték le. Ahmad Alamolhoda ajatollah az elnökkel és Khameneivel kritikus konzervatív siíta szárny vezetője most is hasonló, kemény fellépésre szólította fel a rezsimet, ami eddig azonban elmaradt.

Amerika közbeszól

Az utóbbi idők gyakorlatához képest az Egyesült Államok kormánya nagyon hamar elítélte az iráni rezsim fellépését. Trump elnök tegnap Twitteren már reagált az eseményekre, azt írva,

„Az iráni kormánynak tiszteletben kell tartania népe jogait, ebbe a véleményszabadság is beleértendő. A világ figyel!”

Az Egyesült Államok még Barack Obama elnöksége alatt, főleg európai szövetségesei közreműködésével egyezséget írt alá Iránnal, melynek értelmében a közel-keleti ország nem folytatja atomprogramját, cserébe pedig az Iránnal szembeni legtöbb szankciót feloldja a Nyugat.

Rouhani elnök ettől az egyezségtől gyors gazdasági fellendülést várt országában, amely azonban egyelőre várat magára. 2017-ben az iráni munkanélküliség újabb 1,4%-al nőtt, így már a lakosság 12,1%-a kénytelen rendszeres jövedelem híján élni.

Az USA vezető köreiben – főleg a republikánus pártban – továbbra is nagyon erős az iráni atomalkut elutasítók politikai befolyása. Ezek a körök szívesen látnának a közeljövőben egy amerikai beavatkozással megváltoztatott iráni rezsimet.

Kép: Al Arabiya, Twitter
Olvass tovább!