Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kilakoltatástól emléktábla avatásig: mit csináltunk idén?

2017 meglehetősen mozgalmas év volt. Tucatnyi tüntetés, rengeteg megmozdulás vitte utcára az embereket, új mozgalmak és civil szerveződések születtek, és végül még egy nagyon fontos emléktáblát is felavattak.

Csoszó Gabriella fotóst arra kértük, mutassa meg azokat képeket, amelyek a legemlékezetesebbek voltak.

2017. március 28-án a budapesti Szent István parkból a Fővárosi Közgyűlés határozata értelmében elvitték Lukács György szobrát, méghozzá jobbikos indítványra. És nem ez volt az egyetlen, Lukácshoz kapcsolódó hír: az MTA kezdeményezésére a Lukács Archívumot is felszámolják. ( A szoborügyről itt és itt írtunk bővebben.) (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

Március 14-én rendőrökkel lakoltattak ki egy asszonyt Újpesten, annak ellenére, hogy háromhavi lakbérhátralékának teljes összegét az utolsó pillanatban sikerült összegyűjtenie, ráadásul a penészes önkormányzati lakást saját költségén újíttatta fel. A kilakoltatást A Város Mindenkié aktivistái élőlánccal próbálták megakadályozni, a rendőrök velük sem bántak kesztyűs kézzel, az egyik aktivistát kórházba kellett szállítani, a bal karjában elrepedt egy csont. (Az esetről itt írtunk.) (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

Meglehetősen feszülten telt március 15: a nemzeti ünnepen 20 ezren hallgatták Orbán Viktor beszédét, Juhász Péter, az Együtt elnöke viszont kifütyülte a miniszterelnököt. Volt lökdösődés és perpatvar is, az eseményekről itt tudósítottunk, a történteket itt értékeltük. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

Április 2: az első CEU-s tüntetés napja. Nem sokkal azután, hogy kiderült, a kormány olyan törvény elfogadására készül, amely ellehetetlenítené idehaza az egyetemet, az Oktatási Szabadságot Facebook-csoport demonstrációt hirdetett. Az első napon körülbelül 10-15 ezer ember vonult végig a Fővám tértől a Parlamentig, ezzel párhuzamosan Kolozsváron és Berlinben is tartottak kisebb demonstrációt a magyar követségek előtt. Hogy mi a 7 leggyakoribb tévhit a CEU-val kapcsolatban, arról itt írtunk. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

Az ezt követő napokban felgyorsultak az események, az Országgyűlés gyorsított eljárásban elfogadta a lex CEU-t, tiltakozók még aznap élőlánccal vették körbe az egyetem épületét, és újabb tízezres megmozdulások is voltak a Parlament előtt. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

 

Április 11-én újra a CEU-ért tüntettek Budapesten, a Magyar Rádióra is EU-s zászló került. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

Ezzel párhuzamosan azonban a kormány megkezdte a civilek elleni hadjáratát is, amire válaszul megalakult a Civilizáció csoport, amely szintén többezres tüntetéseket szervezett. Az elégedetlenség ekkor volt a tetőpontján, a tüntetők sokszor éjszakába nyúlóan az utcán maradtak, akadályozták a villamos-forgalmat Budapest közepén, és virágzott az aszfalt-művészet is. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

Ez talán a legtöbbet idézett képek egyike idén: Varga Gergő és Gulyás Márton a lex CEU aláírása elleni tüntetésen festékpatront dobott a Sándor-palotára április 10-én, mindkettőjüket előállították, ügyüket gyorsított eljárásban tárgyalták, többszáz óra közmunkára ítélték őket. Április 15-én, „Magyarország leghangosabb tüntetésén” (így hirdették a szervezők) a Szabadság téren Gulyás bejelentette: új mozgalmat alapít. Ez lett a Közös ország Mozgalom. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

Az egyre erősödő orosz befolyás ellen hirdetett tüntetést április 24-re az Állítsuk meg Moszkvát csoport, a demonstráción körülbelül 2 ezren vettek részt. Putyin idén is szívesen látott vendég volt hazánkban. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

„Nem adjuk a jövőnk” – a CEU-s tüntetések is folytatódtak, május 21-én ismét több mint tízezren vonultak az utcákon Budapesten. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

A Civilizáció pedig pikniket hirdetett május 29-én a Parlament elé, ahol rengeteg civil szervezet mutathatta meg, hogy a kormányzati retorikával ellentétben hányféle módon segítik a magyar társadalmat és milyen tevékenységeket folytatnak. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

NER Play vs. FAIR Play: az Oltalom Sportegyesület június 7-én a Parlament előtt futball performanszban tartott torz tükröt a hatalomnak, jeleneteket villantva a gyűlöletkampányból, a korrupciós játszmákból, a hatalmi viszonyokból, és arról, hogy miként írja át, és szegi meg a szabályokat a jelenlegi kormány. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

Július 8: fontos dátum a hazai LMBTQ-közösségnek. Idén először a Budapest Pride részben kordonok nélkül vonult, ami hatalmas lépés egy befogadóbb társadalom felé. A demonstráció atrocitásmentes és felszabadult volt. Jövőre folytatják. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

Október 14-én Budapesten immár hetedik alkalommal tartották meg a Lakásmenetet. „Mert lakás nélkül nincs méltóság, biztonság, család, egészség, élet. Van megoldás a lakhatási válságra és Te is tudsz tenni érte.” (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

November 25 a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja. Ezen a napon Budapesten is megtartották a Néma Tanúk Felvonulását. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

December 10-én emléktáblát kapott Puczi Béla, a magyar történelem elfeledett magyar cigány hőse. Nem volt egyszerű történet: a Roma Büszkeség Napja után egyszer már akartak idén emléktáblát állítani a Nyugati pályaudvarnál a 90-es marosvásárhelyi pogrom hősének, csakhogy akkor a MÁV ezt nem engedélyezte. Puczi Béla emléktáblája nem csak egy elfeledett hős rehabilitációjának fontos állomása, de egyben reménykeltő lépés is afelé, hogy a magyar történelem cigány hőseit végre nem elhallgatás, hanem a nekik járó tisztelet övezze. (Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)

Csoszó Gabriella fotós, aktivista. 2010 óta segíti fotóival az alapvető jogokért, a demokratikus és igazságosabb társadalomért küzdő csoportok munkáját. A Mérce rengeteget köszönhet neki, megszámolhatatlanul sok képét használtuk fel az elmúlt évek során, amiért nagyon hálásak vagyunk!

Olvass tovább!