Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Civil tejberizs: van kiút a gyűlöletkeltés válságából

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.
Ez a cikk több mint 3 éves.

2017. július 12-én lépett életbe a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó regisztrációs kötelezettség. Innentől még fontosabb, hogy az önrendelkezést és az összetartozást hirdető szervezetekről minél többen tudják, mi a szerepük az ország életében. Azonban félreértés azt gondolni, hogy hátradőlhetünk, ha Kunbábony határában egyik reggel felbukkanna a várva várt erőszakmentesen kommunikáló, polgári engedetlenségből kiválóan teljesítő, kormányváltó messiás, akit civilek sorfala vezet a Parlamentig és ott megszünteti a törvényt, majd helyreállítja az alkotmányos rendet is.

civilsziv.jpg

Kép forrása: okotars.hu

Timothy Snyder 20 tanácsa a Trump rendszerben élőknek tavaly a magyar olvasóközönséghez is eljutott és idén jelent meg „A zsarnokságról – húsz lecke a huszadik századból” címen újabb tanácsait tartalmazó „kézikönyve”. A 18. tanács: Maradj higgadt, amikor az elképzelhetetlen megtörténik. Az autoriter rendszerek kihasználják a káoszt és tanácstalanságot: a hirtelen bekövetkezett katasztrófák következtében indokoltnak állítják be a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását, az ellenzék feloszlatását vagy a szólásszabadság felfüggesztését. Röviden: arra hivatkozva, hogy erős vezetésre van szükség, átveszik a hatalmat és megszűnik a kontroll, ami a demokráciában alapfeltétel lenne.

Négy fal közt

Ebben az esetben egy tárgyalótermet képzeljünk el. Az elmúlt években a látványos utcai harcok helyett oda terelte a kormány a kormánykritikus civileket. Azért nem érthető, mi történik, mert ez a folyamat a bozótharcokra hasonlít. Itt a dzsungel fái helyett bírósági perek kinyomatott dokumentumainak hegyein kell magát átvágnia magát, aki érteni akarja, mi történik; machete helyett toll van a kezekben és a laptop püfölésének tompa moraja hallható a „New York-Tel-Aviv-pesti romkocsmák” tengelyen, amint aktivisták és az őket védő jogászok és diplomaták próbálják tájékoztatni támogatóikat arról, miben segítsenek.

Majd eldöntik a bíróságon? Nem egészen.

Jópár évet kell várnunk, hogy EU-s kötelezettségszegési eljárások keretében kiderüljön pár mulasztás. Vagy döntsön a magyar alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes-e a törvény? Ennyi ideje egyik szervezetnek sincs. Nem kell sokat gondolkodni, hogy kiket céloz a törvény. A gond csak az, hogy sokkal több szervezetet talál majd el. Köztük lesznek olyanok is, akiknek ugyan van 7,2 millió külföldi támogatásuk, de az korántsem jelent elegendő társadalmi (főként nem nemzetközi) beágyazottságot, a törvényt kísérő masszívan ellenséges és romboló propaganda viszont eléri a támogatói bázisukat és hatással van arra a közösségre, ahol dolgoznak.

Szrgya Popovics útmutatója a forradalomhoz arról szól, erőszakmentes eszközök segítségével közösségeket mozgósítani és diktátorokat buktatni, az állampolgárok érdekeit érvényesítve a legegyszerűbb módszerek segítségével. Aki olvasta, most a választások előtt biztosan a magyar „tejberizst” keresi (vagyis a mindennapi dolgok, amik érdeklik az embereket, és azokból kiindulva lehet nagyobb horderejű, rendszerváltó mozgalmakat építeni. Ilyen volt a Maldív-szigeteken a tejberizs, Izraelben a túró) . Azt az ügyet, ami a CEU-hoz hasonlóan tömegeket visz az utcára. A szimbólumot, amivel gondolkodás nélkül egyet lehet érteni – mint egy civil szív, ami ugyanolyan jól mutat egy villanyoszlopon, mint a galléromon. És a vezetőt, aki mindezt nyilvánosságra hozza és a tömegek mondják skandálva: kérek még, kérek még! A civilek ügye nem ekkora horderejű, szinte láthatatlan és egy lassú folyamatot vezet be.

Mindenkit elér…

Konkrét példa arra, hogy milyen károkat okoz a törvény: tavaly a Krétakör Alapítvány 25.000 eurót (több mint 7,2 millió forint) nyert a Princess Margriet Awarddal. Egy magyarországi társadalmi-oktatási programnak szereztünk nemzetközi hírnevet. Egyetlen magyarországi döntéshozó sem méltatta egyetlen elismerő szóval sem. Ehelyett a Krétakör kapott egy NAV-vizsgálatot. A Helsinki Bizottság most kapott egy díjat, július 20-án. Nyertek egy rangos nemzetközi elismerést, ami támogatást is jelent és emiatt regisztrációra kötelezhető a szervezet. Nekik vajon hogy gratulál majd a minisztérium?

Kivágták az őserdőt. Periratokat nyomtatunk rájuk vagy hidakat építünk?

Most már nem az erdőt védjük, ugyanis a fákat már kivágták. Nem ellenőrizhető a törvényhozás, aláásták a demokratikus intézményrendszerek működését és van egy hatályos törvény, ami eszköz a kormány kezében az érintett szervezeteken kívül az egész civil társadalommal szemben. A hidak építése, azaz a civilek összefogásának jelentősége a törvény életbelépésével megnőtt. Bátor kijelentés, hogy egy valós társadalmi igényekre reagáló, hosszútávú stratégiát építő és demokratikus minimumokat követelő civil szférát csak a hatalmon lévő kormánynak sikerülne egyben tartania. De paradox módon pont ők adnak táptalajt a törvénnyel a tényleges ellenálláshoz. Ez egy ügy, ami összetartja és arra kényszeríti a civileket (és a velük szolidaritást vállaló közösséget), hogy együttműködjenek.

szazalek-banner-anim2.gif

Iratkozz fel hírlevelünkre:

Kövess minket Facebookon:

A külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény sokkal nagyobb port kavart külföldön, de a hazai eredményei is fontosak. A Civilizáció legelső állásfoglalását 280, a törvény megszavazásának napján kiadott nyilatkozatot pedig több mint 230 szervezet írta alá. Országosan vannak együttműködő szervezetek és 4 hónap telt el az első közös akciótól számítva, és a munka a jövőben is folytatódik majd. Hasonló példákat 2010 előtt, a jól szervezett magyar zöld mozgalomban láthattunk, hogy különböző háttérrel rendelkező szervezetek egymást követően több alkalommal tudtak közösen lépni.

Hosszú menetelés, és nincs vörösszőnyeg

Rudi Dutshcke legendás mondása volt, ha a tömegek megindulnak a hivatalos politika felé, az hosszú menetelés lesz. A kormány a „soft pressure” eszköztárat használja a civilek ellen. A Krétakör Alapítvány esete mutatja, mennyire hatásos a módszer. Van egy-egy látványos győzelem. Lesz pár felháborító eset, amikor utcára lehet menni. Valószínű azonban az, hogy a kormány nem akar folyton retorziókat alkalmazni, amire túl sok diák és tanár vonul utcára vagy nemzetközi diplomaták sora üzenget nyilvánosan, szankciókat emlegetve. Törökországban vagy Egyiptomban Magyarországhoz hasonlóan a terrorizmus a központi eleme a civilellenes retorikának, és a régióban is van példa arra, hogy a civilek komolyabb ellenőrzésében látja a kormány „a külföldi befolyással szemben elérendő társadalmi stabilitás” zálogát: Lengyelország, Románia, Horvátország hozzánk hasonlóan arra készül, hogy erősebb kontroll alá vonja a szervezeteket.

Nem bebörtönzésekre kell első körben készülni, hanem állandó ellenőrzésekre, újabb és újabb adminisztrációs terhekre és egzisztenciális válságokra. A legtöbb esetben ez utóbbi miatt kénytelenek abbahagyni a működést a szervezetek. Kevesen vannak az országban, akik félig vagy teljesen önkéntesen tudnak dolgozni nagy nyomást jelentő ügyeken: gondoljunk bele, mennyi ember engedheti meg ma az országban, hogy fizetés nélkül dolgozzon hajléktalan ellátásban, tanítson tanodákban egy megemelt óraszámú középiskolai főállás mellett, vagy akkor is kimenjen az idős beteghez, ha nem fizetik a túlóráját?

Álhírekből öntött ágyúk ellen papírkarddal

Igenis van gyenge pontja a kormányzati propagandának: ezt mutatja a Kétfarkú Kutyapárt tavalyi és tavalyelőtti plakátkampányainak sikere. Az ténylegesen egy papírkard volt az állami háttérrel biztosított médiafelületek rengetegében, mégis elérte célját. A civilek számára hasonlóan pozitív eredmény lenne a közös platform munkájának folytatása a választási év viharaiban. Nem kisebb feladat vár majd a civil szférában dolgozókra mint a társadalom működésének új alapokra helyezése és társadalmi-kulturális minimumok megfogalmazása, melyek a biztosítják a civil kontroll mellett a szociális háló felépítését, a demokratikus intézményrendszerek megerősítését, a növekvő állampolgári aktivitást és a megfelelő politikai képviseletet. Kisebb célt nem érdemes kitűzni, mert ezek nélkül a szervezetek munkája mindig ugyanabba nehézségbe ütközik majd: valamennyi területen működő stratégia, szakpolitika és mintaprogramok állnak rendelkezésre, de a döntéshozatal asztaláig sem jutnak, mert nincs lobbitevékenység mögöttük.

Civilek nélkül nincs demokrácia

Nem állítom, hogy tudom a megoldást, de látom az utat, ami a személyes kapcsolatok erősítésén, közösségépítésen, a passzív hírfogyasztás helyett részvételen és egymás tájékoztatásán alapul. Ebben lesz meghatározó szerepe a civileknek is, akik mostantól jóval nehezebb terepen dolgoznak. Az önvédelem megszervezése mellett kell megszervezniük, hogy legyen bevonó, erős és jól látható társadalmi támogatásuk, ami egyéni elköteleződést jelent. Civilek nélkül nincs demokrácia, de a jelenlétükre nem automatikusan fogalmazódik meg a társadalmi igény. Több éves vagy évtizedes folyamatokat kellene felgyorsítani, hogy valós eredményeket lássunk. A változásra biztosan van igény. Ha a civil társadalom képes lesz abban a politikai térben maradni, ahova az elmúlt évtizedben valós ellenzék nélkül működő kormánypártok tudatosan tolták, akkor van esélye, hogy a több évtizedes szakmai tudásra alapozott higgadtság mutassa az utat, ami kivezet a gyűlöletkeltés, tudatos közösségrombolás és gazdasági érdekek mentén keltett válságból.

Papp Dóra

ügyvezető, Krétakör Alapítvány

Ez a cikk a Ti támogatásotok nélkül nem készült volna el.

A Kettős Mércét nem segítik oligarchák, pártok, nincs reklámbevétele nagy cégektől, a ti támogatásotoknak köszönhetően működik! Ez biztosítja a Mérce függetlenségét.

Kattints és támogasd havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal a Mércét, és támogatásoddal erősítsd meg a független médiát Magyarországon!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.