Bár a berlini fal építése 60 éve súlyosan elhibázott volt, a kísérlet mögött volt valami – az antikapitalista és antifasiszta védekezés – aminek nem kell eltűnnie.
A PTI műhelye kiemelten fontos munkát végez annak érdekében, hogy létrejöjjön az önfelmentő mítoszokkal leszámolni, és a közösség legfőbb, történetileg is meghatározott dilemmáival szembenézni képes nyilvánosság.
Ahogy a gyökeres változtatás igénye egyre inkább teret nyer, úgy lesz egyre aktuálisabb a legnagyobb forradalom örök szimbóluma: a Nagy Francia Forradalom.
A hazai emlékezetpolitika még mindig nem tudja Szenes Hannát beilleszteni a nemzeti emlékezetbe. Ennek pedig a legfőbb oka az, hogy Szenes története arról szól, hogyan hagyta cserben a magyar állam az állampolgárait.
A világ első antifasiszta paramilitáris szervezete, a „Nép Merészeinek” mozgalma 100 éve jött létre Olaszországban.
A tagországok mintegy burokban, a tőkés világpiaci hatásoktól részben elválasztva léteztek, és azt feltételezték, hogy ez mentesíti őket a válságoktól, fejlődésük gyors és egyenletes lesz. A tőkés világgazdaság azonban valójában sosem rekesztődött ki a kelet-közép-európai tervországok gazdaságából.
Még ha Lukács nem is jutott el a bürokrácia politikai gazdaságtanának teljes megformálásához, mégis a korai Lukács érzékenységét dicséri, hogy rálátást nyitott erre a perspektívára.
Kik laknak benne? Minek költöztek oda? S mit tesz vele a fasizmus? Minderre választ ad hírneves szerzőnk, Lukács György.
Lukács élete csupa ellentmondás. A német polgári filozófia ifjú ásza, majd a Tanácsköztársaság központi figurája. Száműzik, majd piedesztára emelik, majd megint száműzik. Kardos Andrással, a nemrég beszántott Lukács Archívum egykori kutatójával beszélgettünk.
Azon igyekezett, hogy minden szaktudást megbecsüljön, ezért a gyanakvás, ellenségesség légkörét száműzte a társadalomból.