A becstelenség napja
A kitörési kísérletet bármilyen értelemben kapcsolatba hozni bárkinek a becsületével, olyan arcpirító hazugság, hogy az ember nem is tudja eldönteni, felháborodjon-e rajta vagy nevessen.
A kitörési kísérletet bármilyen értelemben kapcsolatba hozni bárkinek a becsületével, olyan arcpirító hazugság, hogy az ember nem is tudja eldönteni, felháborodjon-e rajta vagy nevessen.
Ahogy normálissá válik a náci masírozás a budai hegyekben, úgy válnak normálissá az 1944-45-ös eseményeket illetően a szélsőjobboldali narratívák is a közbeszédben.
Az észak-olaszországi Emilia-Romagnában, és Ausztriában, Burgenlandban is tartományi választásokat tartottak vasárnap, elsőben kisebb, utóbbiban elsöprő baloldali győzelem született.
El kellett volna ismerniük, hogy a homofób provokátor jogtalanul tartózkodott a közösségi házban szeptember 26-án.
Ezt állítja legalábbis több civil szervezet is, akik a Legfőbb Ügyészséghez fordulnak az ügyben.
„Lehet, hogy jól is esett, a nyilasokra szavazni a zsidóknak” – fogalmazott a Fidelitas tegnapi tisztújító kongresszusán.
Visszavonta a Józsefvárosi Önkormányzat azt a határozatot, amellyel korábban elrendelte az Auróra nevű közösségi hely kocsma részének bezárását. A kerület egyeztetést kezdeményez a lakók és a közösségi ház között.
Az ellentüntetők igyekeztek elrontani a szélsőjobboldali ünnepet, Novák Előd szobrot és díszpolgári címet követel a kormányzónak.
Szerintük a mai helyzet hasonlít a tanácskommunizmushoz, és Budapest „vörös rongyokba öltözött”.