A hatóságok megerősítették, hogy a német szövetségi főügyészség már hónapokkal ezelőtt kapott egy levelet a hanaui merénylőtől, amelynek tartalma nagyrészt egyezik azzal a levéllel, amelyet a 43 éves, szélsőjobboldali terrorista a támadást követő öngyilkossága előtt hagyott hátra – írja a németországi t-online.
A főügyész elmondta, valóban érkezett egy bejelentés az elkövetőtől, ugyanakkor nem tartalmazott szélsőjobboldali vagy rasszista kijelentéseket, ezért nem is rendeltek el nyomozást miatta.
A t-online.de viszont azt írja, megszerezték a levelet, és nem igaz, hogy Tobias R. ne fogalmazott volna meg a levélben rasszista, gyűlölködő gondolatokat. Csak annyi a különbség, hogy a gyilkosságsorozat elkövetése és öngyilkossága után talált levélben már kisebbségek „megsemmisítéséről” is fantáziált, a főügyészségnek eljuttatott írása pedig azt a részt még nem tartalmazta.
A hatóságok novemberben úgy döntöttek, nem folytattak le semmilyen eljárást, illetve azt sem ellenőrizték, birtokol-e Tobias R. fegyvert a nyilvántartás szerint. Mint utóbb kiderült, Tobias R.-nek volt fegyvertartási engedélye. A szövetségi főügyészség egyelőre nem reagált érdemben az ügyre, csupán megerősítették az arról szóló feltételezést, hogy már korábban megkapták a szóban forgó levelet.
A hesseni belügyminiszter szerint sem a kormánynak, sem a rendőrségnek nem volt tudomása a merénylő kilétéről. Martina Renner, a Linke parlamenti képviselője és a Bundestag belügyi bizottságának tagja pedig azt is hozzátette, nem feltétlenül a szövetségi ügyészt kell hibáztatni mindezért, inkább azzal kellene foglalkozni, hogy az „ilyen emberek” miért kaphatnak fegyvertartási engedélyt.
A Twitteren közzétett bejegyzések azonban korántsem ennyire elnézőek. Krsto Lazarevic újságíró, Erik Marquardt német EP-képviselő stábtagja például azt írta a közösségi felületen,
„a hanaui gyilkos a vallomásának nagy részét elküldte a szövetségi főügyészségnek hónapokkal ezelőtt. Aztán a hatóságok azt tették, amit legtöbbször tesznek, amikor szélsőjobboldaliak kisebbségeket fenyegetnek. Semmit”.
Amint arról a Mércén csütörtök reggel beszámoltunk, a németországi Hanau városában 9 embert lőttek le szerda este, a rendőrség pedig még csütörtök hajnalban felkereste az elkövető lakását, ahol az ő és édesanyja holttestét is megtalálták.
A tettes egy 43 éves német állampolgár, aki az interneten összeesküvés-elméleteket terjesztett, egy videóüzenetet és egy beismerő vallomást is hátrahagyott. A hatóságok szélsőjobboldali terrorcselekményként kezelik a támadást.
Hanau Hessen tartomány körülbelül 100 ezer lakosú városa, Frankfurttól 25 km-re található. Az első lövések szerda este 10 óra körül dördültek a belvárosban, egy elsősorban kurdok által látogatott shisha (vizipipa) bárban, nem sokkal később 2 kilométerrel arrébb, egy lakóövezetben található kávézó-kisboltnál pedig újabb támadás történt.
Amint arra a német Tageszeitung rámutatott, miután 2019 júniusában egy szélsőjobboldali merénylő megölte Walter Lübckét, a CDU kasseli (szintén Hessen tartomány) politikusát, a hatóságok igyekeztek tartományszerte nagyobb figyelmet fordítani a szélsőjobbos csoportokra. Ugyanakkor a portál hangsúlyozza, hogy már a gyilkosság körüli nyomozás idején is voltak furcsa, hatékonytalanságra utaló jelek: a hesseni rendőrségnek például fél évbe telt, mire beismerte, hogy politikai célzatú emberölésről van szó, továbbá sokáig azt is titkolták, hogy az elkövető, Stephan E. neve nem kevesebb mint 11 alkalommal volt megemlítve a Nemzetiszocialista Földalatti Mozgalommal kapcsolatos aktákban.
A szélsőjobboldali Nemzetiszocialista Földalatti Mozgalom (Nationalsozialistischer Untergrund, NSU) 2000 és 2007 között 10 személyt – nyolc török, egy görög származású polgárt és egy német rendőrnőt – ölt meg Németországban.
Éppen ezért nagy volt a nyomás a tartomány belügyminiszterén, a kereszténydemokrata Peter Beuth-en, hogy bebizonyítsa, Hessent újra biztonságos hellyé tették, a hatóságok pedig végzik a dolgukat. Beuth éppen a hanaui támadás előtti napon jelentette be, hogy olyan alacsony a bűnözés a tartományban, mint amilyen utoljára 1978-ban volt.
Csakhogy a lap szerint a szélsőjobboldalt valójában továbbra sem sikerült visszaszorítani Hessenben:
a jobboldali támadások száma 2019-ben 917 volt, 52 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Az antiszemita támadások pedig szintén 56 százalékkal nőttek.
Az ellenzék szerint ez bizonyítja, hogy a rendőrség a szélsőjobboldalt évekig nem monitorozta, a TAZ pedig megemlíti azt is, hogy érdemes lenne jobban kivizsgálni, hogyan viszonyulnak a rendőrök a szélsőséges jobboldali ideológiákhoz, ugyanis nemrég készült egy felmérés, amely során a több mint 4000 hesseni rendőr közül minden harmadik aggodalmát fejezte ki Németország „iszlamizálódásával”kapcsolatban.
