A Körlevél rámutat azon problémákra, amelyek rendszerváltást követően borítottak és borítanak fel életeket, mint a tömeges, bár ma csökkenő munkanélküliség, a hajléktalanság, a nyomorúság új formái, erkölcsi bizonytalanságok.
A Sajó-völgyben a súlyos füstmérgezés és a gyenge fűtőérték ellenére is a környékben bányászott lignit az egyetlen lehetőség a téli fűtésre.
Sajnos sokkal több esetben emelnek ki gyerekeket családokból, mint az indokolt lenne.
A Budapest Bike Maffia, az Oltalom Karitatív Egyesület és a Menhely Alapítvány is akcióba lép, hogy a leginkább nélkülözőknek is jusson meleg ruha, étel és ajándék a fa alá.
Szerintük éppen a gyűlölet elharapózása fenyegeti vallási életüket.
Budapestet nagyrészt olyan politikai döntések formálták, amelyeknek több köze volt az önkormányzatok korlátozott anyagi lehetőségeihez, valamint a helyi gazdasági szereplők és az önkormányzati politikusok rövidtávú érdekeihez és a képzelőerő hiányához, mint egy 21. századi metropolisz lakóinak tényleges igényeihez.
A budapesti kerületi önkormányzatok sorra állnak elő olyan pénzbeli és más támogatásokkal, amelyeket nagyon nehéz nem „kampányadakozásként”, a választók lekenyerezéseként értelmezni.
Roma aktivisták, közösségek és önkormányzatok az egész országban, vidéken és a fővárosban is tanszereket gyűjtenek és osztanak helyi családoknak, hogy legalább enyhítsék az iskolakezdéssel járó terheket.
„A szegénység alapvetően a pénz hiányáról szól, nem arról, hogy aki szegény, az hülye. Nem húzhatod ki magad a gödörből a gallérodnál fogva, ha még ingre sem futja.”
És még számos érdekes szempontot hoztak fel az indoklásánál.
