Országossá nőtt a közszolgáltatói bérszövetség, egyszerre több tucat cégnél kezdtek munkaügyi vitát
Kordás László tudja, hogy a kormány tudatosan teszi tönkre az önkormányzatokat, a béremeléstől ennek ellenére nem tekinthetnek el.
Kordás László tudja, hogy a kormány tudatosan teszi tönkre az önkormányzatokat, a béremeléstől ennek ellenére nem tekinthetnek el.
A legfőbb bántalmazó a magyar állam.
A cseh kormány észlelte az összefüggést az otthonmaradási hajlandóság és a normális fizetések között.
Továbbra is teljes a bizonytalanság az egészségügyben, miután a dolgozók egy nap haladékot kaptak az új szerződésük aláírására.
A munkáltató két másik szakszervezetet is szeretne bevonni a tárgyalási folyamatba. Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnöke szerint a munkáltató ezzel azt szeretné elérni, hogy a dolgozók sztrájkja jogellenessé váljon, mivel a jog azt írja elő, hogy amíg sztrájktárgyalás van, addig nem folyhat kollektív tárgyalás.
A sztrájkbizottság megkezdi a határozatlan idejű sztrájk előkészítését.
És ők még a kivételezett helyzetű orvosok a jogviszonyváltás előtt.
Az egészségügyi ágazatot is megilleti a kollektív alku joga, a sztrájkjog pedig nélkülözhetetlen összetevője a szervezkedési szabadságnak.
Az MMKSZ, a PDSZ, A TBDSZ és a SZÁD szerint mind a béremelés, mind pedig a cafeteria juttatás fellendíthetné a gazdaságot.
A minimálbér 4%-kal, bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő februártól. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást.