A két szerző úgy látja, hogy míg Nyugat-Európában az esetek többségében egyáltalán nem vagy pozitívan befolyásolta az emberek vélekedését a bevándorlásról az elmúlt öt év, addig Kelet-Közép-Európában jelentősen romlott a bevándorlók megítélése a 2015-2016-os menekültválság óta.
A neoliberális tanokat nem 1989 után és nem is nyugatról kellett a térségbe importálni. Meggyőződéses képviselői már 1989 előtt is jelen voltak Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is.
„Civilizált Nyugat” – „Barbár Kelet”. Ez az ellentétpár mindannyiunknak ismerősen csenghet, hiszen a „kelet–nyugat” beszédmód áthatja a hazai és a nemzetközi politikai gondolkodást.
Ki kivel bánik bennszülött módjára Magyarországon?
Úgy tűnik, hogy ma is választani kell aközött, hogy melyik elnyomó birodalomnak az árnyékában szeretnénk helyet foglalni.
Ma 100 éve ért véget a magyarországi tanácsköztársaság 133 napja. 5 verssel emlékezünk.
Ha fontos a magyar (keresztény) kultúra megőrzése, akkor fontos lehet egy kisebbségi helyzetben is. Így tehát a magyar keresztény kultúra megőrzése nem a multikulturalizmus ellen, hanem mellette szóló érv.
A mérsékelt és/vagy reformista baloldal számára sem jelenthetik az egyetlen viszonyítási pontot a nyugati baloldal különböző áramlatai
Lássuk be, az az EURÓPA, az a NYUGAT, az a MODERNITÁS, amit annyira áhítanak egyesek, nem létezik.
A Nyugatnak akkor leszünk érdekesek, ha megírjuk a saját történetünket, amely elfelejtett fejezete a globális feminizmusnak (is), és létrejön egy produktív és egyenlő párbeszéd a témával foglalkozó nyugati és keleti kutatók között.
