Civil gyertyagyújtás, politikusi kiállás – a nők elleni erőszak áldozataira emlékeztek
Végignézzük, hogy a hazai közélet hogyan reagált az emléknapra.
Végignézzük, hogy a hazai közélet hogyan reagált az emléknapra.
Móni története intő példa és emlékeztető az állam, az intézmények és a szakemberek felelősségéről, felkészültségük és megfelelő hozzáállásuk jelentőségéről. És arról is, hogy egy-két civil szervezet nem tud ellensúlyozni egy a bántalmazottak cserbenhagyását intézményesítő rendszert.
Magyarországon hetente egy nő életét követeli a nők elleni erőszak. Fontosnak tartjuk, hogy ez a probléma megjelenjen a mindennapi közbeszédben, a társadalmi párbeszédben és a médiában – hogy a nők elleni erőszak áldozatainak tapasztalatai, és az ezeknek a tapasztalatoknak megágyazó társadalmi struktúrák láthatóvá, láthatóbbá váljanak.
A kanadai Saskatchewan tartományban eddig legalább hatvan nő csatlakozott egy csoportos perhez, miután a vád szerint kényszer-sterilizálásnak vetették alá őket.
A borsodihir.hu számolt be egy felháborító esetről. Egy utcára került nő költözött be ideiglenesen egy barátjához, aki eladta őt prostituáltnak Németországba. Végül az emberkereskedelemben résztvevőket elítélte a bíróság, de felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, így szabadon távozhattak.
A cég több mint 1500 alkalmazottja sétált ki az irodáikból világszerte csütörtökön, ezzel adva hangot felháborodásuknak.
A magyarok 73 százaléka hallott az egy évvel ezelőtt kezdődött #metoo mozgalom által napvilágra hozott szexuális visszaélések magyar vonatkozásairól.
Akik a #Metoo-ból a higgadt párbeszédet hiányolják, elfelejtik, hogy a polgári jogi és kisebbségi mozgalmak sem kéztördelve indultak.
A szexuális visszaélések ellen fellépő aktivisták szerint Ford vallomásának hatása sokkal mélyebbre megy annál mint, hogy ki is ül az amerikai Legfelső Bíróságban.
A „fiúk márcsak ilyenek” („boys will be boys”) típusú, felelősséget elkenő érvelések sem morálisan, sem tudományosan nem fenntarthatók.