A jogvédők szerint a kormány még nagyobb nyomás alá helyezi a nőket azzal, hogy ujjal mutogat azokra, akik a „női princípium” alázatos beteljesítése helyett önálló, felelős döntést mertek hozni a saját életükről.
A konzervatív bástyának számító államban hiába tolt dollármilliókat a katolikus egyház az abortuszellenes kampányba.
Az édesanyák nem azért választották ezt az adónemet, mert nagyon jó, hanem azért, mert nem volt más lehetőségük, ezek után pedig semmilyen lehetőségük nem lesz.
A köztársasági elnök elkötelezte magát amellett, hogy minden „vágyott gyermek” megszülethessen, de a belügyminisztérium és az ombudsman a füle botját se mozgatja, ha a szolnoki kórházban a nőknek egyszerűen nincs hol szülniük.
Az iszlamista szervezet tavaly augusztusi hatalomátvételekor még azt ígérte, megváltozott, azonban alig kellett hozzá néhány hónap, hogy ismét brutálisan korlátozzák a nők jogait Afganisztánban.
A női-higiéniai termékeket pedig áfamentessé tenné a kormány.
Szülészeti aktivisták kiteregették az állam szennyesét a Kossuth téren.
Bár az amerikaiak jelentős többséggel a legális abortusz mellett vannak, a most kiszivárgott iratok alapján a Legfelsőbb Bíróság utat nyithat a művi vetélés betiltásának.
És mi maradt ki ebből a programból? Újságírónk a Magyar Női Érdekvédő Szövetség két munkatársát, Juhász Borbálát és Sáfrány Rékát kérdezte.
A nőjogi szervezet szerint hiába lett Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnöke, ennek a magyar nők érdekvédelmének szempontjából semmi jelentősége nincs, bármelyik „kereszténydemokrata” férfi politikus is ülhetne a helyén.