Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Munkát, kenyeret és szabadságot” – afgán nők tüntettek Kabulban az őket elnyomó tálibok ellen

Amikor az Egyesült Államok közel 20 éves katonai jelenlétének vége után a tálibok néhány nap alatt visszafoglalták Afganisztánt, akkor az általuk felállított kormány nagyon igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy második uralmuk nem fog hasonlítani arra az iszlamista elvekre építkező totalitárius rezsimre, melyet 1996 és 2001 között működtettek.

Különösen sokakat foglalkoztatott az a kérdés, hogy milyen lesz a nők helyzete a tálibok irányította Afganisztánban, hiszen amikor legutóbb ők gyakorolták a hatalmat a közép-ázsiai országban, akkor

a nőknek tilos volt szinte bárminemű munkavégzés,  férfi családtag és a teljes testet eltakaró burka nélkül nem léphettek az utcára, nem járhattak iskolába, nem kezeltethették magukat férfi orvosokkal, de még az is tilos volt számukra, hogy az utcán hangosan beszéljenek vagy hogy kimenjenek az otthonuk erkélyére.

Miközben a tálibok hatalmának véget vető amerikai megszállás után kiépülő, sok tekintetben diszfunkcionális kormányzatot áthatotta a korrupció és képtelen volt valódi gazdasági fejlődést eszközölni a világ egyik legszegényebb országának számító Afganisztánban – kétségtelen, hogy a felemásan működő demokrácia éveiben a nők jogai jelentősen kiszélesedtek, kiváltképp azokban a városias térségekben, ahol valóban a kormány, nem pedig a tálibok vagy a különböző hadurak gyakorolták a hatalmat.

A nők újból járhattak iskolába, szerepelhettek a tévéképernyőkön (akár bemondóként is), a parlamentben 25 százalékos nemi kvótát vezettek be és az egymást váltó kormányok sem kizárólag férfi miniszterekből álltak. Ez annak ellenére is jelentős fejlődésnek mondható, hogy egyébként az USA által támogatott Hamid Karzai elnöksége alatt szintén fogadtak  el olyan intézkedéseket, melyek vallási indíttatásból kívánták korlátozni a nők jogait.

Az augusztusi hatalomátvétel után nem kellett sok időnek eltelnie, hogy beigazolódjanak a nők jogainak újbóli korlátozásaival kapcsolatos félelmek.

Miután hónapokon keresztül kérdéses volt, hogy a lányok mikor térhetnek vissza az iskolákba, a tálibok március elején arról döntöttek, hogy a lány diákok további rendelkezésig nem járhatnak középiskolába és az alapfokú oktatásban is csak szigorú ruházkodási előírások mellett, a fiú diákoktól elszeparáltan vehetnek részt. Ezt az intézkedést egyébként az iszlamista kormány amellett hozta meg, hogy a nemzetközi szervezetek korábban világossá tették, hogy a nők jogainak tiszteletben tartása az egyik előfeltétele annak, hogy Afganisztán hozzáférhessen azokhoz a segélyekhez, melyek elengedhetetlenek a jelenleg zajló humanitárius katasztrófa további súlyosbodásához. Pénteken a kabuli vezetés visszautasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának felszólítását a nők jogait korlátozó intézkedések visszavonására, mivel szerintük a nemi egyenjogúság  afganisztáni állapotával kapcsolatos nemzetközi bírálatok „nem megalapozottak”.

Ezt követően májusban született meg a következő intézkedés, amely a tálibok legutóbbi uralmához kísértetiesen hasonló módon korlátozza a nőket a mindennapokban. Az Afganisztáni Iszlám Emírség államfője, Hibatulla Ahundzáda által aláírt rendelet értelmében az afganisztáni nők innentől kötelesek a szemükön kívül a teljes testüket elfedő burkát, ha az utcára lépnek és Ahundzáda kijelentette azt is, hogy a nők lehetőség szerint eleve ne hagyják el az otthonukat.

A folyamatos korlátozó intézkedések –melyek nyomán sok női állami alkalmazott sem térhetett vissza dolgozni az elmúlt hónapokban – és a növekvő szegénység a kabuli nők egy csoportját arra sarkalta, hogy egy demonstrációval tiltakozzanak a tálibok uralma ellen.

A Maryam Középiskola előtt összegyűlő körülbelül két tucat tüntető „munkát, kenyeret, szabadságot” és „jogom van az oktatáshoz, nyissátok ki az iskolákat!” rigmusokat skandálta, majd egy felvonulásba is belekezdtek volna, melyet azonban néhány percen a hatóságok által kivezényelt, civil ruhás tálibok fegyvereikkel a levegőbe lőve oszlattak fel.

Egy résztvevő elmondása szerint az iszlamista szervezet tagjai több nő telefonját is elvették, így gátolva meg a résztvevőket, hogy képeket és videofelvételeket készítsenek a megmozdulásról, melyhez hasonlót már tavaly szeptemberben is tartott a kabuli nők egy csoportja. A tálibok vezette belügyminisztérium szóvivője ezzel szemben a tüntetés feloszlatásával kapcsolatos híreket tálib-ellenes propagandának minősítve tagadta.

A tálibok augusztusi hatalomátvétele után több százezer afgán, köztük rengeteg nő kényszerült arra, hogy elmeneküljön az 1979-es szovjet bevonulás óta tulajdonképpen szüntelenül különböző fegyveres konfiktusok sújtotta országból. Köztük volt Afganisztán első női idegenvezetője, Fatima is, akivel a Mérce hasábjain rendszeresen publikáló Vincze Csaba szeptemberben készített interjút, amelyet itt lehet elolvasni.