Kína akkumulátoripari nagyhatalommá vált, ezzel új helyzetet teremtve az európai, magyar autóipari munkások számára is. Interjú egy szociológussal, aki két évtizede él Kínában.
A termelőeszközök társadalmasítását, a társadalom nevében és számára való kisajátítását azok a tömegek hajthatják végre, amelyek ebben érdekeltek – ezért a fehérbőrű munkás éppúgy rászorul a feketebőrűre, ahogy a feketebőrű a fehérbőrűre, a férfi a nőre éppúgy, mint a nő a férfira. A Péntek Esti Kísértetjárás rövid vitaindítója az identitáspolitika kapcsán.
Több mint 33 ezer ember vette fel a januártól elérhető kamatmentes munkáshitelt június végéig, ám egyre többen késnek a törlesztőjükkel.
A kérdés sosem az, hogy ki beszél, hanem az, hogy mit mond. A tartalom számít.
Több száz felfegyverzett rendőr és lovasrendőr támadt a munkahelyükről kizárt vancouveri dokkmunkások és támogatóik mintegy ezer fős tömegére.
Ez alapján pedig úgy tűnik, évtizedek óta példátlan visszacsúszást élhet meg jogaiban szinte minden európai dolgozó. Magyarország viszont még ebből a romló átlagból is messze alulról lóg ki.
Az elnökválasztás és George Simion veresége után sem nyugodhatnak meg az AUR-ellenesek Romániában. Ahogy a kilencvenes években hatalmas kollektív és személyes tragédiákat átélő Zsil-völgyi bányászokat, úgy most is lenézték a rendszer kárvallottjait. Parászka Boróka erdélyi újságíróval beszélgettünk, a vasárnapi választást értékelve.
A jobboldal és a munkásosztály közötti szövetség nem közös gazdasági érdekekre épül, hanem egy mesterségesen létrehozott kulturális identitásra, mely az anyagi érdekek elfedését szolgálja.
A könyv szerzője a bemutatón a legújabb világpolitikai fejleményekre is reagált.
Nem az ideológiák, a tőkések „kulturális hegemóniája”, az alávetettek „agymosottsága” vagy „hamis tudata” tartja fenn a tőke rendszerét.
