Négy pontban arról, mire van szüksége a sajátos nevelési igényű tanulóknak a koronavírus idején
Az EMMI szerint még indokolt a tantermi tanrend, ám a digitális oktatásra átállás potenciálisan rengeted lemaradást hozhat az SNI-s tanulóknak.
Az EMMI szerint még indokolt a tantermi tanrend, ám a digitális oktatásra átállás potenciálisan rengeted lemaradást hozhat az SNI-s tanulóknak.
Akkor most ki lépett át egy vörös vonalat?
Most azt láthatjuk, hogy részekre szedik szét a közoktatás rendszerét és bérpolitikai döntésekkel fordítják egymással szembe a rendszer szereplőit.
Az oktatással kapcsolatos viták már régóta szinte kizárólag a tananyagról szólnak, miközben szó sem esik az iskola társadalmi szerepéről, az értékrendről, amelyet nem a tananyaggal, hanem intézményként képvisel.
Mi a hivatalos eljárási mód, ha egy diák megtagadja a kötelező maszkviselést?
Esetleg az is kiderül, a színházcsinálás nem elsősorban munka, megélhetés, hanem olyan közösségi alkotásra épülő művészeti program, ami a személyességet és a részvételiséget is megkívánja.
Érdemi felkészülés helyett utolsó pillanatos kapkodást kaptunk a nyakunkba; a tavaszi tanulságok ellenére és az iskolák és családok saját kezdeményezései dacára rendszerszinten nem született megoldás, sem megoldási javaslat arra, hogyan menjen be sokszázezer gyerek az iskolákba fertőzésveszély idején.
Bár a tanév elsején kezdődik, az iskolákba csak negyedikéig szállítják a fertőtlenítőszereket, ráadásul tízezer pedagógus 60, hatvanezer pedagógus 50 év feletti.
Alig három hét van hátra a 2020/2021-es tanév megkezdéséig, de még semmi hír arról, hogy milyen járványügyi protokollt tart szükségesnek a kormány a közoktatás számára.
Ennek nem más az oka, mint a fogyasztói árak növekedése: a KSH szerint tavaly augusztusban 3,1%-kal, szeptemberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak, és a tendencia azóta sem állt meg.