Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szülők anyagi támogatást és védelmet követelnek azoknak, akiknek gyerekükkel otthon kell maradniuk

A Szülői Hang közösség közleménye szerint aggódnak a szülők az iskolákban tapasztalható járványterjedés miatt, és javaslatokat is megfogalmaztak a döntéshozóknak azzal kapcsolatban, hogyan tudnák megnyugtatni az érintetteket, és legfőképp védekezni a járvány terjedése ellen.

A szervezet on-line felmérésében több, mint tízezer érintett vett részt, ebből kiderül, hogy a válaszoló szülők kilencven százaléka tartja problémásnak a kormány járványkezelési gyakorlatát.

Vizsgálták a járvány elleni iskolai védekezést, a szülők által tapasztalt tanulmányi problémákat és az otthoni nehézségeket is, mint írják, a

„szülői válaszok 90%-a jelez problémát a kormányzati intézkedések betartását, betarthatóságát illetően. A szülői visszajelzések alapján feltérképezzük, hogy a sokszor csak ajánlásokat, javaslatokat megfogalmazó kormányzati intézkedési terv érdemben megvalósul-e.”

A szülők tapasztalatai szerint

  • a tanórákon a tanulók közt nincs meg a 1,5m-es távolság, és maszkot sem viselnek (ezt 71%-ban tapasztalták a szülők),
  • nem megfelelően végzik el a kontaktkutatást és tesztelést (70%),
  • nem megfelelően vagy nem időben hozzák meg a korlátozó intézkedéseket (távoktatás, karantén) (57%),
  • kevert osztályokkal, maszkviselés nélkül tartanak tanórákat (40%).
  • problémás a tornaórák korlátozás nélküli megtartása a tornateremben (26%),
  • a lázmérés során kialakuló sorbanállás (20%),
  • az ebédeltetésnél együtt levő túl sok gyermek (21%),
  • a nem elegendő kézfertőtlenítő (14%),
  • és a folyosói maszkviselés hiánya annak ellenére, hogy a különböző osztályok keverednek (11%).

Noha az iskolák hozhatnak saját hatáskörben döntéseket, mint a maszkviselés a tanórákon, az énekórai éneklés felfüggesztése, vagy az állami tesztelés hiányában az iskola költségén végzett tesztek, ezeket azonban egyaránt viszonylag kevés iskolában alkalmazzák.

A szülők és az iskolák közötti kommunikáció változó jellegű, sok szülő jelezte, hogy nem tud az iskolában jelenlévő fertőzésről (noha több száz gyerek között kellene lenniük fertőzötteknek), és közel egyharmaduk kifejezetten elégedetlen az iskola kommunikációjával.

Szintén problémásnak találták, hogy a gyerekek számára alkalmazandó szabályok egymásnak is ellent mondanak, a karanténba zárt gyerekek távoktatását csak elenyésző arányban oldják meg az iskolák, és ahol távoktatásra kerülne sor, ott ez a válaszadók harmada szerint silány minőségben, 18 százalékuk szerint egyáltalán sehogy sem zajlik.

A szülők csaknem felének összeegyeztethetetlen a munkájával a távoktatás, szintén csaknem felüknek anyagi gondokkal jár a munkahelyről való kimaradás, mindazonáltal a válaszadók 59 százaléka támogatná, hogy az iskolákban szélesebb körben álljanak át a távoktatásra. Azonban, ahogy a szervezet felméréséből kiderül, azok körében akiknek a munkájával összeegyeztethető, már 85 százalék a távoktatást támogatók aránya.

Magyarán mint kiemelik,

„A kormányzat tehát egy kényszerű döntést erőltetett a szülői társadalomra: nem adták meg a családoknak a szükséges védelmet ahhoz, hogy a szülők a távoktatás közben is megtarthassák a munkájukat (például jogi védelem vagy táppénz lehetőség segítségével), és ezáltal a szülők jelentős részét ellenérdekeltté tették a távoktatás kibővítésével kapcsolatban.

Mindeközben a kormányzat a ritkán elvégzett tesztelés és kontaktkutatás miatt csak ritkán rendel el távoktatást, holott a szülői társadalom jelentős része ennek kibővítését látná indokoltnak, legalább azokban az esetekben, amikor az iskolában előforduló fertőzések ezt szükségessé teszik.”

A szülők az járványügyi válságkezelés érdekében a következőket kérik a kormányzattól:

  • Végezzék el megfelelően a kontaktkutatást és a szükséges teszteket, miután igazolt fertőzöttet találtak!
  • Fertőzés esetén rendeljék el a távoktatást az érintettek körében!
  • Az érintettek bevonásával kezdődjenek egyeztetések egy olyan intézkedési terv kidolgozásáról, ami a gyakorlatban betartható, a járványügyi szakemberek szerint is hatékony, és melynek betartása számonkérhető és ellenőrizhető!
  • A szülők kapjanak részletesebb tájékoztatást, fordítsanak figyelmet a szülők és az iskola kommunikációjára! A szülők kapjanak információt az iskolában tapasztalt fertőzésekről és intézkedésekről! Az iskolának legyen döntési jogköre a szükséges helyi intézkedések meghozatalára!
  • Fejlesszék a távoktatási lehetőségeket eszközökkel, digitális anyagokkal, módszertani képzésekkel, a családok eszközigényeinek támogatásával! Teremtsék meg a lehetőségét a karanténban levő diákok és tanárok tanórai bekapcsolódására, és alkalmazzák a távoktatási módszereket a hiányzások miatti pótlások támogatásához is!
  • Szakmai konszenzus alapján csökkentsék a kötelezően előírt tananyag mennyiségét, hogy a tanárok rugalmasabban alkalmazkodhassanak a tanulók igényeihez! Fordítsanak figyelmet a lemaradók megsegítésére, a hiányzások pótlására!
  • A szülők, amennyiben nem tudják munkájukat végezni az otthonmaradó gyermek mellett, kapjanak anyagi támogatást és jogi védelmet az elbocsátás ellen távoktatás vagy karantén esetén is!
  • Könnyítsék meg a hiányzások szülő általi rugalmasabb igazolását!

A Szülői Hang felmérésének eredményit itt lehet elérni.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás pedig a Hírklikknek adott interjút: ebben kifejti, hogy véleménye szerint a romániai rendszerhez hasonló bevezetése szolgálná a diákok, tanárok valamint szülők érdekeit, ennek jegyében az iskola három százalékos igazolt átfertőzöttsége felett a szülői és tanári közösség közösen hozhat döntést arról, szeretnék-e folytatni az iskolai, helyszíni oktatást. Ez a rendszer jóval hatékonyabban tud reagálni a helyi sajátosságokra, valamint a szülők és a diákok igényeire is, mint a magyarországi.

Az interjút itt tudjátok elolvasni.

 

Címlapkép: Az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet egyik diákja az otthonából követ egy órát 2020 márciusában. MTI/Komka Péter