A volt gyarmatok adósságainak eltörlésén még Macron is elmerengett a koronavírus pusztítását látva. Mi a felelőssége a volt gyarmatosítóknak, és mit kellene tenniük?
Úgy tűnik, hogy a kapitalista rendszer képtelen az emberiség megmentésére, ez a válság rávilágít az egész rendszer romlottságára. Éppen ideje, hogy a dolgozó nép kezébe vegye saját sorsát.
Ennél jobb ajándékot nem is kaphatnának azok az euroszkeptikusok és nacionalisták, akik el akarják pusztítani az Európai Uniót.
A túlfelhalmozási válságra a tőke válasza egyre inkább a háborúkba, magán biztonsági cégekbe és a felügyelet technológiáiba való befektetés.
Miközben számos európai közmédiából is a legjobbat hozta ki a vészhelyzet miatti információéhség, az M1 az új válságban is a régi húrokat pengeti.
Az érettségikre maszkviseléssel és járatsűrítéssel készül a kormány, Görögország pedig elkezdte több heti sürgetés után túlzsúfolt menekülttáborainak evakuálását. Koronavírus összefoglalónk vasárnap.
Amikor a munkások kerülnek bajba, mert tartalékaik elfogynak, akkor „lusták” és „rövidlátók”, amikor a vállalatok és bankok tartalékai fogynak el, az nemzeti tragédia.
A válság rádöbbenthetett volna bennünket, hogy a piacosítás rossz út, de a magyar kormány a még megmaradt társadalmi intézményeket is piacosítani szándékozik. Mert a levéltárakban, múzeumokban, könyvtárakban dolgozó húszezer ember közalkalmazotti státuszának elvétele nem más, mint ezen intézmények piacosítása.
Mit kezd a koronavírus-járvánnyal az IMF, a WHO vagy éppen az Európai Unió?
A kormány eddig is mindenben kiszolgálta a gödi bővítést, a koronaválság pedig arra kényszeríti, hogy még jobban teperjen. Némi túlzással ugyanis azt mondhatjuk: ezen múlhat a munkaalapú társadalom koncepciójának túlélése.
