Fel kell lázadni a háborús disztópiák ellen, de fel kell készülni az összeomlásra is
A világpolitika egyre tömbösödik, mik lehetnek így egy új ökopolitika esélyei?
A világpolitika egyre tömbösödik, mik lehetnek így egy új ökopolitika esélyei?
Európa úgy látszik, nem osztja Magyarországnak azt a félelmét, hogy a globális minimumadó „versenyhátrányt” jelentene a kontinensnek.
Szerintük a Tungsram csődjét a globalizáció okozta, ami tönkreteszi a helyi gazdaságokat.
Avagy az ellenzék öngyarmatosító narratíváiról.
Melyek azok a gazdasági és morális körülmények, amelyek az embereket a szívességeken alapuló, informális hivatali és gazdasági kapcsolatokban való részvételre sarkallják?
Bangladesi varrónők, Fülöp-szigeteki call centerek dolgozói, szakszervezetek, techdolgozók, környezetvédelmi és társadalmi igazságosságért küzdő aktivisták 15 országra kiterjedő, összehangolt tiltakozóakcióba kezdtek pénteken.
A Federal Reserve ezentúl a dolgozók érdekeit részesíti előnyben az infláció megfékezésével szemben.
A Terror Háza megnyitása és Kertész Imre Nobel-díja sok tanteremben vert visszhangot, azonban utólag látszik csak igazán, mennyire ez a két esemény alakította a történelmi emlékezetről szóló közbeszédet és azon vitákat, amelyekkel felnőttünk.
„Civilizált Nyugat” – „Barbár Kelet”. Ez az ellentétpár mindannyiunknak ismerősen csenghet, hiszen a „kelet–nyugat” beszédmód áthatja a hazai és a nemzetközi politikai gondolkodást.
A járvány és az annak nyomán kialakuló válság rámutattak a fennálló rend elégtelenségeire és darabokra zúzták a globális világrend legitimációját – a kérdés most az, miként képzeljük el azt a világot, amelynek létrehozására a jelenkor kihívásai alkalmat teremtenek.