Az iráni focicsapat nem énekelte el a himnuszt, hogy így támogassa a hazai feminista tüntetéshullámot
Egy nő halála indította el a rezsimellenes mozgalmat.
Egy nő halála indította el a rezsimellenes mozgalmat.
Németh Szilárd és Borbély Lénárd torzsalkodását a Csepel FC bánja, akik jelenleg nem használhatják a stadionjukat miközben nemsokára kezdődik a bajnoki szezon.
A térdelés mint spontán, tudatos és önazonos antirasszista gesztus abban a pillanatban elbukott, amikor szervezett tiltakozás lett, anélkül, hogy valós intézményi támogatást kapott volna.
Kétségkívül fontos a futballcsapatok rasszizmus elleni kiállása. A probléma gyökerei azonban maguk a bajnokságok.
A Petry-ügyben megoszlanak a vélemények: a nyugati „véleményterror” újabb túlkapásáról lenne szó, ahogy azt a kormánymédia állítja, vagy pedig egy magáncég nyíltan képviselt értékeit megsértő alkalmazott jogos menesztéséről?
Az, hogy ő nincs többé ott a csatorna műsoraiban, indirekt üzenet minden futballt szerető és nem szerető embernek, akár olyan dolgozóknak, akiknek valóban a megélhetésük múlhat azon, ha nem fogják be a szájukat.
A norvég labdarúgó-bajnokság csapatai a 2022-es katari labdarúgótorna bojkottjára szólítottak fel, miután kiderült, több mint 6500 pakisztáni, indiai, nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i vendégmunkás halt meg az elmúlt tíz évben a közel-keleti országban.
Tényleg példaértékű társadalmi felelősségvállalásként kell ünnepelnünk, ha egy Nyugat-Európában befutott, profi focista Facebook-poszttal áll ki a szivárványcsaládok mellett?
2010 óta hetente átlagosan 12 pakisztáni, indiai, nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i munkás halt meg a különféle építkezéseken.
A Maradonát övező rajongás megértéséhez fontos adalék, hogy az ő idejében a futball még nem volt fogyasztói termék, a klubok és a játékosok sokkal inkább városokhoz, közösségekhez, társadalmi osztályokhoz kötődtek.