Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A 2022-es katari világbajnokság bojkottjára szólítottak fel a norvég labdarúgóklubok

A norvég első osztályú labdarúgó-bajnokság (Eliteserien) több csapata is arra szólította fel a norvég válogatottat, hogy ne vegyen részt a 2022-es labdarúgó-világbajnokságon, írja a Taz.

Erre az elhatározásra azután jutottak, hogy – amint azt a Mérce is megírta – egyértelművé vált:

Több mint 6500 pakisztáni, indiai, nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i vendégmunkás halt meg az elmúlt tíz évben Katarban, amióta az ország elnyerte a a 2022-es futball világbajnokság rendezési jogát.

A napvilágot látott adatok azonban nem teljesek, a Guardian által kormányzati forrásokból megszerzett felmérések ugyanis nem tartalmazzák a fülöp-szigeteki és kenyai munkásokat, akik szintén nagy számban érkeztek a labdarúgótornára készülő országba.

A norvég labdarúgók tiltakozása nem egyedülálló, emlékeztet a Taz.

2010 decemberének éjszakája óta, amikor a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bejelentette, hogy a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot Katar fogja rendezni többször is felmerült, hogy civil kezdeményezésre mind több nemzeti válogatott bojkottálja a mundiált.

Bernd Beyer futballszakíró a társaival nyomban azután indította el a Boycott Qatar nevű kezdeményezést, miután a FIFA kihirdette a rendező ország nevét. Részsikerekről is beszámolhatnak: a Schalke futballklub szurkolói a kezdeményezés mellé álltak.

Ugyanakkor más futballszövetségek esetében még fel sem merült, hogy a bojkott eszközével éljenek.

Németországban is csak a Pro Fans szurkolói szövetség kérte meg a Német Labdarúgó Szövetséget, hogy a vendégmunkások tömeges haláláról megjelent hírek után adjon ki nyilatkozatot arról, hogy a válogatott távol marad a világbajnokságtól. Választ még nem kaptak.

A bojkottot hirdetők úgy érvelnek, hogy a párbeszéd ideje lejárt. Bebizonyosodott, hogy Katar nem hajlandó semmit sem tenni a vendégmunkások biztonsága érdekében.

A Norvég Labdarúgó Szövetség a bojkottot a nyári közgyűlésén fogja tárgyalni. A Taz szerint megtörténhet, hogy elnapolják a döntést. Ám az is megeshet, hogy a norvégok ki sem jutnak a vébére.

A katari rendezést a kezdetektől fogva számos botrány kísérte.

2014-ben a  Sunday Times arról írt,  hogy Mohamed bin Hammam, Katar egykori legmagasabb rangú sportvezetője harminc afrikai ország futballvezetőjét vesztegette meg, akinek biztosítaniuk kellett, hogy a FIFA végrehajtói bizottsága Katart támogatja majd, s nem Oroszországot vagy az Egyesült Államokat, amelyek szintúgy megrendezték volna a tornát.

Mohamed bin Hammam az átutalásokhoz különböző magáncégeit használta fel, s kétszázezer dollárt fizetett ki banki átutalásokkal, de személyes találkozókon is több tízezer dollárt adott oda a FIFA-tisztségviselőknek, futballvezetőknek.

Felmerült az is, hogy Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) egykori elnöke Nicolas Sarkozy akkori államfő utasítására szavazott a katari pályázatra.

A France Football 2013-ban húszoldalas tényfeltáró riportot közölt, amelyből kiderült hogy Nicolas Sarkozy és Michel Platini 2010 novemberében találkozott a katari koronaherceggel, Tamim bin Hamad bin Khalifa Al-Thani sejkkel a francia elnöki hivatalban.

Platini ellen 2015-ben etikai vizsgálatot indítottak a futballszövetségen belül, s még abban az évben 8 évre eltiltották minden futballal kapcsolatos tevékenységtől. 2019-ben előzetes letartóztatásba került.

Human Rights Watch tavaly megjelent 78 oldalas jelentése szerint Katar egész területén a legdurvább módon sértik meg a munkások jogait: visszatartják a bérüket, nem fizetik utánuk a biztosítást, feketén dolgoztatják őket, többletmunkára kötelezik a külföldi munkásokat, lehetetlen munkakörülmények közé taszítják őket.

Katar fenntartotta az ún. kafala-rendszert is, amely előírja, hogy minden szakképzetlen munkásnak rendelkeznie kell katari „szponzorral”, aki általában a munkáltatójuk, s aki felelős a beutazási engedélyükért és a rendezett jogi státuszukért. Az emberi jogi szervezetek szerint a rendszer lehetőségeket teremt a munkások könyörtelen kizsákmányolására, mivel sok munkáltató egyszerűen megtartja magánál az útlevelet és zsarolásra használja fel.

Katar hozzávetőleges 2 millió külföldi munkást foglalkoztat. Az országon belüli munkások 95 százaléka külföldi állampolgár.

(Taz, Mérce, The Guardian)