A hatalom és a nép közti konfliktus végletes kiéleződését nem szabad akarnunk, bár ez – amennyiben a lázadók dühe kitart és szervezettsége, ellenállóképessége fokozódik – most már nem csak a nép, hanem a hatalom belátóképességén is múlik.
Miféle új egységen alapul az új lázadás?
Nikol Pasinjan, az ellenzék vezére, tavasszal az utcán kényszerítette lemondásra az ország autoriter elnökét. Most új örmény reformkort ígér.
Múlt héten ismeretlenek meggyilkolták Raed ef-Fareszt, Szíria egyik legismertebb aktivistáját, és kollégáját, Hamúd ed-Dzsuneidet.
A forradalom Ady forradalma volt. Benne jelenik meg egész bonyolultságában és komor fényében, a maga baljós előérzeteivel és bosszúvágyával. Az ő utódai vagyunk, jóban és rosszban. Hogy mire megyünk vele, majd meglátjuk.
A magyar proletariátus hosszú ideig tartotta életben a társadalmi tulajdon és szabad szocializmus eszméjét, a világ legerősebb katonai hatalmával, illetve a „liberális” Nyugat közömbösségével és hallgatólagos beleegyezésével szemben.
1956 november 3-án és 4-én majdnem kétszázezer forint gyűlt összenyitott ládákban, az elhunyt forradalmárok és AVH-sok hozzátartozói számára. Azt viszont kevesen tudják, hogy a forradalom nevezetes momentuma az első magyar neoavantgard akció is egyben.
Ki mondta először, hogy NEM NEM SOHA? Kommunizálni akarták-e Zsófit? Azonosult-e Ady a forradalommal? Kérdések és válaszok 1918-1919-ről.
Ismerjük ezt. Ismerjük Pinochet Chiléjéből például.
„1919. március 21-én reggel a proletár tömegek decens falragaszokról értesültek róla, hogy a proletár tömegek átvették a hatalmat, mindenki menjen szépen dolgozni, és ha náthás, zsebkendőbe köhögjön és tüsszentsen, fontos dolog volt ez, dühöngött a spanyolnátha…”
