Miközben Kinizsi Pálként védjük a déli határt… Kiss Tamás erdélyi szociológussal beszélgettünk a vendégmunkáról és a vendégmunka körül kialakuló politikai diskurzusokról Romániában és Magyarországon.
25 százalékuk ráadásul ott is hagyná az állami egészségügyet.
Ha feloldják a járványügyi helyzet miatti felmondási tilalmat, akkor szembesülünk majd igazán azzal, hogy az elmúlt egy-másfél évnek milyen hatása volt az egészségügyben dolgozókra, ápolókra. Már most tömegek jelezték, hogy gondolkodnak a pálya és/vagy az ország elhagyásán.
A Ruhr-vidék a 19. századra visszamenőleg gazdag vendégmunkás történelemre tekint vissza, Dortmundban, Németország ötödik legnagyobb városában több szervezet is segíti azóta az érkező munkások boldogulását.
Noha engedett a szakszervezet, a cég továbbra sem tudott megfelelő ajánlattal előállni.
Az Oktatói Hálózat „Háttal Európának – A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010-2019” című kiadványának a felsőoktatásról szóló fejezetét adjuk közre. 2. rész.
Bár az (átlagos) emelkedés valóban örömteli, érdemes azt is figyelembe venni, hogy ezek a számok mit jelentenek a külföldi munkavállalás lehetőségét mérlegelő dolgozók számára.
A Magyar Narancsnak adott interjút az ismert gyerekpszichológus.
2015-ben 63.460 szakember szerepelt az orvosok országos nyilvántartásában. Közülük csak 35.834-en dolgoztak a hazai egészségügyi ellátórendszerben. 5500 orvos pedig elhagyta az országot.
Jó, jó, csökken, de a meglévő orvosok száma is csökken.