Több ezren tüntettek Szegeden a rabszolgatörvény ellen
Szakszervezetek és pártok közösen szólaltak fel.
Szakszervezetek és pártok közösen szólaltak fel.
Az őket decemberben ért jogsértésekről.
A rendszerek nem spontán tiltakozások következményeképp buknak meg, a sikeres mozgalmak eredményeit sok éves szervezőmunka előzi meg. Ez nem volt másképp a nyolcvanas években sem, és nincs másképp ma sem.
Civilek, a szegedi MSZP, LMP, DK, Momentum és Jobbik vezetői emlékeztek meg a mártír miniszterelnökről vasárnap Szegeden, egy nappal azután, hogy Budapesten elszállították Nagy Imre szobrát a Kossuth térről.
Előterjesztésüket minden olyan települési és megyei önkormányzatnál szeretnék benyújtani, ahol van jobbikos képviselő.
Végre egy követelés – ‘le a rabszolgatörvénnyel’ -, amihez lehet rendelni egy olyan nyomásgyakorló eszközt, ami valóban fájni tud a kormánynak.
A túlóra elleni tüntetéssorozat amellett, hogy egyértelműen országos méreteket öltött, a külföldön élő magyarok köreiben is egyre nagyobb hullámokat ver.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy az ellenzék érdekei nem mindig esnek egybe a közérdekkel, és ezt észben tartva kell stratégiát alkotni.
Az ellenzéki pártok kivizsgálnák, többek között a rabszolgatörvény első vitáján az ellenzéki képviselőket elhallgattató Lezsák házelnök viselkedését, a rabszolgatörvény és más törvények szerintük törvénytelen elfogadását, az ellenzéki képviselők elleni atrocitásokat az MTVA székházában, illetve az ott jelen lévő rendőrök közbe nem avatkozását, és az utcán a tüntetőket ért rendőri túlkapásokat.